HAMSA
Mária keze, avagy a Hamsa ősidők óta a védelem és a bőség szimbóluma.
L. Gácsi Éva: Hamsa? Tulipán!
A Hamsa kéz erőteljes szimbólum, kaput nyit a pozitív erőkhöz, segíti a magasabb tudatosság elérését, az ima, a jóga és a meditációs gyakorlatok elmélyítését. Elősegíti a pozitív tulajdonságok felerősödését, a sors felismerését, az élet mélyebb értelmének meglátását.
Segít elkerülni a nehézségeket, a kellemetlenségeket és a nagy megrázkódtatást okozó csapásokat, a szándékos károkozás, gondatlan viselkedés, csúnya beszéd, ártószándék, rosszakarat, rossz kívánság, átok, rágalom ellen Isteni menedéket biztosít.
Megkönnyíti az Isten felé fordulást, a szellemi tudásra törekvést, a szellemi átalakulást és a kiapadhatatlan isteni áldás áradását.
Története
Mária keze, avagy a Hamsa ősidők óta a védelem és a bőség szimbóluma.
A Hamsa kézet időben először az ősi közel-keleti és észak-afrikai civilizációból - az ősi Karthágóból (a mai Tunézia) és Mezopotámiából (a mai Irak) - ismerhettük meg. Az egyik legrégibb szimbólum, minden vallásban a védelem szimbólumának tekintik, „Isten kezé”-nek felel meg.
Sok korai kultúra elfogadta a „szemet”, mint védelmet szolgáló szimbólumot, mások a Hamsa-t használták, és így az idő múlásával a legnépszerűbb univerzális szimbólum a tenyérbe helyezett szem lett. Kék vagy zöld szem is található a Hamsa kéz Nyugat-Ázsiából előkerült egyes darabjain
Úgy tartják, hogy talizmánként viselve véd a gonosz szemek ellen (szemmel verés), valamint tulajdonosának bevonzza az egészséget, a termékenységet, a vagyont, a gazdagságot és a bőséget. A Hamsa-ban gyakran található szem rajz ábrázolja azt a szemet, amely mindent lát. Semmi nem menekülhet el ettől a szemtől. A szem előre figyelmezteti a Hamsa-t birtokló személyt a bekövetkező negatív eseményekre, és megóvja annak káros hatásaitól.
A Hamsa kezet sokszor hal rajzok díszítik. A hal hagyományosan a szerencse jelképe. Nagy vagyont vonz a tulajdonos számára, megerősíti a védelmet a gonosz szemek ellen.
Ezt az amulettet viselve az ember bízik a Legfelsőbb Hatalomban (vallási hitétől, meggyőződésétől függetlenül).
3=2
Az első ismert Hamsa amulett olyan – közepén 3 ujjat ábrázoló – kéz-szimbólum volt, amely rózsaszínű és ívelt a hüvelykujj és a kisujj is. Egyiptomba kerülve az alakja megváltozott (két ujjú kézzé vált), az ujjak Oziriszt és Íziszt jelképezték.
A nyitott jobb kéz képe megjelenik mezopotámiai oktatással és védelemmel kapcsolatos tárgyaknál, jelképeknél.
A kéz – mint az isteni védelem szimbóluma – megtalálható a Vénusz-kéz (vagy Aphrodité-kéz) és a Mária-kéz esetében.
Az évek során a Hamsa kéz szimbóluma elterjedt a különböző régiókban és megjelent a legtöbb vallásban. Az, hogy még a patriarchális vallásokban is női alakhoz kapcsolódik ez az isteni védelem-szimbólum, még ősibb eredetre utal.
Buddhizmus, hinduizmus
A Hamsa, szanszkritul "Abhaya” (félelem nélküli) a buddhizmusban a védelem energiáját, a békét és az erőt, a belső biztonság érzetét sugározza, de akárcsak a hinduizmusban a csakrákkal összefüggésben is használják, és Kínában, Japánban és Koreában is ismert. Segít átalakítani a féltékenység illúzióját bölcsességgé.
Az iszlámban úgy nevezik, hogy „Fatima keze”. Arabul khamesh-nek hívják, jelentése a kéz öt ujja. Itt is az isteni védelmet szimbolizálja. Fatima kezének ujjai a szunnita kultúrában az iszlám öt pillérét jelképezik: l. Ramadan idején a böjt betartása, 2. zarándokút Mekkába, 3. alamizsna adása, 4. napi imák betartása, 5. a hit hivatása.
Az arabok - hogy ellensúlyozzák a rosszindulatú emberek szemeinek sugárzását - Fatima (Mohamed lányának) kezét hordják ékszerként. Megtalálható női ékszerekben, mint hamsa karkötő, hamsa nyaklánc, Fatima kéz medál, szövés-, hímzésmintákban, ajtókopogtatókként, autódíszekként, kulcstartóként,), de fontos szerepet tölt be az emberek otthonában is. Sokan olyan helyre teszik, ahol a vendégek már megpillanthatják a házba való belépés pillanatában. Széles körben elterjedt vélemény, hogy megvédi a tűztől (valamennyi katasztrófától) és a gonosz erőktől a házat.
A zsidó-keresztény kultúrában a kezek az isteni jelenlétet, hatást és hatalmat fejezik ki.
Zsidó misztika
A zsidó misztikában a kéz 10 ujja képviseli a 10 parancsolat lelki törvényét, a láb 10 ujja pedig a 10 parancsolat testi törvényét.
A "hamsa" szó a kéz öt ujját jelenti. Héberül az ötös szám "hamesh", a héber ábécé ötödik betűje pedig "Hé", Isten egyik szent neve. A "Hamesh", a Hamsa kéz a Tóra öt könyvét szimbolizálja. A judaizmusban „Miriam keze”-nek is nevezik, és a tulajdonosának öt - Istent dicsőítő - érzékét szimbolizálja.
Úgy vélik, hogy a szimbólum sikert, harmóniát és védelmet ad viselőjének. Véd az “Ayin Ha'ra” vagy a "Gonosz szem" ellen. A gonosz tekintetet (szemet, a szemmel verést) a negatív érzelmekből származó pusztító energiák összesűrítőjének és kivetítőjének tartják.
Azért használják, hogy megvédjen a negatív energiáktól. A leggyakoribb ilyen negatív energia az irigység vakító fénye.
Kereszténység
A kereszténységben a Hamsa, Mária keze néven ismert. Termékenységet, boldogságot, jó szerencsét, egészséget és áldást jelent.
Fontos azonban rámutatni, hogy nem csupán vallásos vagy szent szimbólum, ahogy azt sokan gondolják.
Megvéd a negatív energiáktól, a károktól és a veszélyektől. Pozitív energiát áramoltat a fizikai testbe, és segíti a legtöbb betegség mielőbbi gyógyulását. Jézus iránti hűségünkre emlékeztet bennünket és táplálja lelkünket.
Amikor a Hamsa keze lefelé néz, megnyitja az univerzum minden gazdagságát és jóságát, áldását és kegyelmét, termékenységet biztosít, és válaszokat ad az imákra.
A felfelé néző Hamsa kéz egy univerzális, gonosz elleni szimbólum. Erős védelmező ereje megóv minket a gyűlölettől, a féltékenységtől, a bizonytalanságtól és a negatív gondolatoktól.
A középső hármasság a Szentháromságot idézi, annál is inkább, mivel lefelé néző kéz felfelé szálló madár (galamb)képzetét kelti, s ez a Szentlélek egyik jelképe. A Szentlélek a Szentháromság harmadik tagja, az Atya és a Fiú mellett.
Az ősi magyar kultúrából eredő csodás hármas meseszám is eszünkbe ötlik, de ez inkább a felfelé nézőnél, mert itt a madár lecsapó sólyomként jelenik meg lelki szemeink előtt.
De még inkább: mi az a felfelé néző kéz-szimbólum, amely rózsaszínű, és kifelé ívelt a hüvelykujja és a kisujja is?
Tulipán
A tulipán egy Boldogasszony jelkép.
Az ősmagyarság által ismert pusztai tulipán fajtát eredetileg tűzvirágnak hívták.
Míg nyugaton a rózsa, az ókori Perzsiában ez szimbolizálta a tökéletes szerelmet. A tulipán volt a jelvénye az Oszmán-dinasztiának, az első szultánról elnevezett Oszmán birodalom uralkodóinak és fővárosuknak, Konstantinápolynak, a mai Isztambulnak.
Legősibb szimbólumaink egyike: magában hordozza a fény, az erő és az élet születését, a megújulást, az isteni örök körforgást. A nőiesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet/m és az elismerés jelképe.
A magyarság ősi szimbóluma, az égig érő fával (Tejúttal) azonos Istent ábrázolták vele.
A tulipán eredetileg az ősanya vulváját, valamint a benne születő napistent jelképezte. Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is). A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.
A tulipán a magyar népművészeti ábrázolásban is jelentős szerepet kapott. A népi motívum megjelenik a kalocsai hímzésben, a székelykapukon, és a korondi fazekasok edényein is.
Tulipán motívumok védelmezik a férjhez menni készülő lányok kelengyés ládáját is, ez a tulipános láda.
Varga Géza írástörténész szerint a tulipán középső sziromlevele például gyakran azonos a székely írás „us” (ős) jelével. Ez a jel a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyben karácsonykor (kerecseny ünnep) a Nap kél. Ami eredetileg az ősanya vulváját jelölte, az ősvallás időszakában nem a vulva, hanem a benne újjászülető Nap. Ezért a Tejút hasadékának rendkívüli jelentősége és a sok tulipán ábrázolás. A két szélső sziromlevelet pedig a székely írás „nt/tn” (Ten) jelével azonosítja, amelyek együttesen az Isten (ős Ten) szót adják ki.
Ha a tulipán egyszerűen csak női szimbólum lenne, ábrázolásával nem találkozhatnánk szakrális helyeken és tárgyakon. Márpedig tulipán motívumok ősi magyar régészeti leleteken lépten-nyomon előfordulnak, a Szent Korona Szent Tamás képének zománcos lemezétől kezdve, Atilla kardjaként ismert szablyán keresztül, a nagyszentmiklósi aranykincseken át számos ereklyén.
A „tulipán” szimbólum túlnő ezen írásom keretein, s mivel nem szeretnék visszaélni a 917 olvasóinak türelmével, ezért egy másik írásomban bontom ki jelentésének szirmait teljes valójukban.
Addig is „az erő (Hamsa) legyen velünk"!
Felhasznált irodalom:
„Tulipán, he-he-he.”
*Aki megfejti, hogy honnan is való ez az idézet, az jutalomban részesül, amennyiben megírja a 917 facebook oldalára üzenetben (hivatkozásra való kattintással):