ŐSZI MARGITVIRÁG GYÖMBÉRREL ÉS KASSZIA FAHÉJJAL

60 db instant gyógynövényport tartalmazó étrend-kiegészítő gyógynövénykapszula, bevizsgált, kiváló minőségű gyógynövényből. 

EZÉRT AJÁNLJUK:

Termékünkben három gyógynövény: az őszi margitvirág, a gyömbér és a kasszia fahéj fejti ki szinergikus hatását.

A kapszulákban lévő SonicFine^® instant gyógynövénypor általános előnyei:

Bevizsgált, kiváló minőségű gyógynövényből készült.

A kapszulákban lévő porból tea készíthető vagy bármilyen folyadékban elkeverhető.

FIGYELMEZTETÉSEK, ELLENJAVALLATOK

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által notifikált termék. Notifikációs szám: 32484/2023

TERMÉKÜNK BEVIZSGÁLT, KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ GYÓGYNÖVÉNYBŐL KÉSZÜLT.

Minőségi tanúsítvány letöltése gyártási tételszám szerint: 08502

ADAGOLÁS

Naponta 3x1 kapszula.

FOGYASZTÁS

ÖSSZETEVŐK

Kapszulánként 200 mg őszi margitvirág herba (Tanaceti parthenii herba), 150 mg gyömbér gyöktörzs (Zingiberis rhizoma) és 150 mg kasszia fahéjfa kéreg (Cinnamomi cassiae cortex),  Sonic­Fine® szuperfinom instant gyógynövénypor, kapszulahéj: zselatin.

AZ ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐBEN LÉVŐ GYÓGYNÖVÉNYEK EGÉSZSÉGTÁMOGATÓ HATÁSAIT ALÁTÁMASZTÓ TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉKOK

A bemutatott tudományos vizsgálatok eredményei az orvosi zsályára általánosan vagy a hivatkozásokban szereplő készítményre vonatkoznak. Bemutatásuk célja, hogy alátámasszák a termékünkben lévő gyógynövény egészségtámogató, a szervezet normál állapotának fenntartását elősegítő hatását. 

AZ ŐSZI MARGITVIRÁG FEJ ELLAZULÁSÁT TÁMOGATÓ HATÁSA

Az őszi margitvirág hatóanyagi kísérleti körülmények között simaizom lazító hatásúak voltak, hatásuk a koncentráció függvényében volt enyhébb vagy erősebb (Hay).

Számos kísérletben igazolták az őszi margitvirág gyulladáscsökkentő hatását. A kutatások szerint az őszi margitvirág hatóanyagai a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekhez hasonlóan a COX-2 nevű gyulladást közvetlenül kiváltó enzimet gátolják, de emellett más gyulladásserkentő anyagok képződését is akadályozzák (Hwang, Makheja, Collier). A kutatók az őszi margitvirágban nagy mennyiségben jelen lévő partenolidot tartják a fő gyulladáscsökkentő összetevőnek. Egy kutatásban azonban kimutatták, hogy a partenolidot nem tartalmazó őszimargitvirág-kivonat is gyulladáscsökkentő hatású volt és ugyanúgy képes volt gátolni a gyulladást elősegítő enzimeket, citokineket és prosztaglandinokat (Sur).

Az őszi margitvirággal 1985-ben végezték az első embereken végzett vizsgálatot, amelyet a Britt Orvosi Folyóiratban tettek közzé. A vizsgálatban tizenhét beteg vett részt, akik korábban naponta fogyasztottak friss őszi margitvirág levelet a migrén megelőzésére. A résztvevőket két csoportra osztották: nyolcan őszi margitvirágport kaptak, kilencen pedig placebót (vagyis hatóanyagmentes készítményt). Azoknál, akik placebót kaptak, jelentősen megnőtt a fejfájás, az émelygés, valamint a hányás gyakorisága és súlyossága a kezelés első hónapjaiban. Az őszi margitvirág kapszulákat fogyasztó csoportban nem történt változás sem a migrénes tünetek gyakoriságában, sem azok súlyosságában. Ez kutatás bizonyította először, hogy a folyamatosan szedett őszi margitvirág por megelőzi a migrénes rohamokat (Johnson).

A neves Lancet folyóiratban 1988-ban jelent meg annak a klinikai vizsgálatnak az eredménye, amely szintén alátámasztotta az őszi margitvirág migrénellenes hatását. Ebben a vizsgálatban 72-en vettek részt, egy részük őszi margitvirág kapszulát, a másik felük pedig placebót kapott négy hónapon keresztül. Négy hónap elteltével a két csoport között kicserélték a készítményeket, így a korábban placebót szedő személyek kapták az őszi margitvirágot. Az őszi margitvirágot szedőknél jelentősen csökkent a migrénes rohamok száma, erőssége és gyakorisága, valamint hányás is sokkal ritkábban fordult elő. Jelentős mellékhatások nem fordultak elő a nyolc hónapos kísérlet alatt (Murphy).

Izraeli kutatók négy hónapon keresztül vizsgálták az őszi margitvirág hatását ötvenhét betegen, akiket két csoportra osztottak. Az első két hónapban mindkét csoport őszi margitvirággal kezeltek migrén ellen. A harmadik hónapban a csoport egyik fele továbbra is őszi margitvirágot kapott kezelésként, viszont a másik csak placebót. A negyedikben pedig megfordították a két csoport kezelését. Természetesen résztvevők nem tudták, hogy éppen milyen kezelésben részesültek. Az eredmények azt mutatták, hogy az őszi margitvirág jelentősen csökkentette a fájdalom intenzitását a placebo-kezeléshez képest. Ezenkívül erőteljes csökkenést figyeltek meg a migrénes rohamokhoz általában kapcsolódó tipikus tünetek, mint például a hányás, hányinger, zajérzékenység és fényérzékenység tekintetében. Amint placebóval helyettesítették az őszi margitvirágot a kezelt betegeknél, egyből a fájdalom intenzitásának fokozódását, valamint az egyéb tünetek súlyosbodását észlelték. Ezzel szemben a korábban placebót kapó személyeknél, az őszi margitvirág kezelés hatására csökkent a fejfájás intenzitása, valamint a kapcsolódó tünetek súlyossága (Palevitch).

Egy Németországban végzett kutatás alátámasztotta azt a korábbi megfigyelést, hogy az őszi margitvirág azoknál bizonyul hatásosabbnak, akiknél korábban gyakrabban (havonta legalább négy alkalommal) fordult elő migrénes fejfájás (Pfaffenrath).

Az őszi margitvirág kombinációs készítményekben is hatásosan csökkentette a migrénes fejfájás előfordulását. Az őszi margitvirágot magnéziummal és Q10-koenzimmel együtt alkalmazták. A készítmény jelentősen csökkentette a migrénes fejfájással járó napok számát a résztvevőknél, akik korábban legalább havi 2 migrénes rohamról számoltak be. A résztvevőknek korábban átlagosan 4,9-szer volt migrénes fejfájásuk havonta, a három hónapos kezelés végén pedig csak átlagosan 1,3-szor. A betegek 75 százalékánál legalább felére csökkent a migrénes napok száma.  A szorongásos és depressziós tüneteket tapasztalók száma is sokkal kevesebb lett. A kiinduláskori 62 százalékról 35 százalékra csökkent a depressziós, míg 52 százalékról 30 százalékra csökkent a szorongásos tünetek aránya (Guilbot).

Az őszi margitvirág hatását gyerekeken is vizsgálták egy kombinációs készítményben, amely egy másik gyógynövényt (Andrographis paniculata), valamint B2-vitamint és Q10-koenzimet is tartalmazott. A migrén a gyermekkori krónikus fájdalom egyik legelterjedtebb megnyilvánulása. A rendelkezésre álló kezelések sokasága ellenére a szülők gyakran aggódnak a gyógyszeres terápiák miatt, és sokszor a gyermekorvosok sem írják fel szívesen őket. Ezért egyre nagyobb az érdeklődés a gyerekek esetében is a visszatérő migrénes fejfájások kezelésére használt természetes készítmények iránt. Az olaszországi kutatásban 91-gyerek vett részt, akik 16 héten keresztül kapták a készítményt. Az eredményeket 16 hét elteltével, illetve a 20. és a 32. héten is értékelték. A vizsgált készítmény több mint felére csökkentette a fejfájás gyakoriságát és a migrénes rohamok számát a kezelési időszak alatt, de a hatás a kezelés vége után is megmaradt (Moscano). 

A GYÖMBÉR VITALITÁST FOKOZÓ HATÁSA

A migrén kezdeti tüneteinek megjelenésekor az őszi margitvirágot gyömbérrel együtt alkalmazva a kutatásban részt vevők 48 százalékánál szűnt meg a fájdalom két órán belül, 34 százalékuknál pedig csak enyhe fejfájás alakult ki. A résztvevők 59 százaléka volt elégedett a kezeléssel és 41 százalékuk azonos hatásúnak értékelte, mint a korábban felírt készítményeket (Cady).

Iráni kutatók 100 fő részvételével végzett klinikai vizsgálatban a gyömbér és egy fejfájásra alkalmazott gyógyszer akut migrénre való hatását hasonlították össze. Mérték a fejfájás időtartamát, a fejfájástól a gyógyszerbevételig eltelt időt, és feljegyezték a betegek önértékelését 5 különböző migrénes rohamról. 250 mg gyömbér fájdalomcsillapító hatása összevethető volt a 50 mg gyógyszeres kezelés hatásával. A gyömbér mellett szólt az is, hogy kisebb eséllyel okozott mellékhatásokat (Maghbooli). 

A TERMÉKBEN LÉVŐ GYÓGYNÖVÉNYEK EGÉSZSÉGES EMÉSZTÉST TÁMOGATÓ HATÁSA

Az őszi margitvirágban nagy mennyiségben jelenlévő szeszkviterpén-laktonok keserű ízűek.  Amikor a nyelven és a száj nyálkahártyán elhelyezkedő ízérző receptorok keserű ízt érzékelnek, a bolygóidegen (nervus vagus) keresztül reflexesen fokozzák a nyál-, a gyomornedv-, hasnyál- és epeelválasztást, összehúzódásra késztetik az epehólyagot. A keserűanyagok emellett fokozzák a bélperisztaltikát is. A javuló emésztés hatására jobban szívódnak fel a vitaminok és az ásványi anyagok is, emellett nem jelentkezik az étkezések utáni fáradtság, tompaság.

A klinikai kutatások azt mutatják, hogy az 1-10 éves gyermekeknél, akik akut gyomor-bélhurut okozta hányásban szenvednek, egyetlen adag gyömbér bevétele 20%-kal csökkenti a hányás kockázatát a következő 8 órában a placebóval összehasonlítva (Nocerino).

A gyömbért, boswelliát és cickafarkfát tartalmazó kapszula napi háromszori 30 napon át tartó bevétele csökkenti a hasi fájdalom gyakoriságát és súlyosságát, valamint a puffadás súlyosságát a placebóhoz képest enyhe vagy közepes fokú IBS-ben szenvedő nőknél (Kazemian).

Egy másik klinikai vizsgálat azt mutatja, hogy a gyömbért, angol lómentát és lila sásgumót tartalmazó gyógynövénykeverék napi háromszori szedése 8 héten keresztül javítja az IBS tüneteit, beleértve a hasi fájdalmat, a széklet gyakoriságát, a széklet konzisztenciáját, a hiányos székletürítés és a sürgősség érzését az alapállapothoz képest (Sahib).

Számos emésztőrendszeri megbetegedés kiváltó okaként egyes baktériumok elszaporodása figyelhető meg. Laboratóriumi vizsgálatokban a gyömbér erős antibakteriális hatását igazolták a gyomorfekélyt előidéző Helicobacter pylori és a gyerekeknél súlyos hasmenést okozó  Campylobacter jejuni, és még számos egyéb baktériumokon is tesztelve (Mahadi; Cwikla).

A fahéj más fűszereként is használt gyógynövényekhez hasonlóan kedvező hatással van az emésztésre. A kísérletek szerint csökkenti a gyomorsavtermelést és gátolja a bélrendszeri fekélyek kialakulását (Rao).

A fahéj hatóanyagai csökkentik a bélfalak simaizmainak görcskészségét.

Antibakteriális hatóanyagai számos, az emberi bélrendszerben előforduló baktérium fejlődését gátolják, amelyek elszaporodása bélrendszeri panaszokat okozhat. A hatóanyagai közül elsősorban a fahéjaldehidek és a szalcilaldehid  gátolta a baktériumok fejlődését (Lee, Kim).