ARANYVESSZŐ
A népgyógyászatban elsősorban vizelethajtóként, gyulladáscsökkentőként és görcsoldóként alkalmazzák alsó hugyúti fertőzések és vesekövesség esetén.
HATÓANYAGAI
Flavonoidok (2,4% felett, főképp kvericetin, izokvercetin, asztragalin, hiperozid), 10% katechin típusú cserzőanyag, 2-6% triterpén szaponin, fenolos glikozidok, illóolaj.
TÖRTÉNETE
A növény tudományos neve, a Solidago is gyógyhatására utal. Jelentése ugyanis "szilárdító, tömörré tevő, összenövesztő".
ELTERJEDÉSE
A kanadai és a magas aranyvessző is Észak-Amerikából származik, Európába dísznövényként hozták be őket, de kivadulva ma már nagy területen megtalálhatók. Magaskórós társulásokban országszerte találkozhatunk velük.
LEÍRÁSA
Lágy szárú évelő növények. Akár két méter magasra is megnőnek. Leveles, végig sűrűn szőrös száruk felálló. Hosszúkás, lándzsa alakú leveleik alja ép, felül fűrészessé válik, fonákuk pelyhes. Bugás, ívesen hajló fürtben növő virágaik aprók, mintegy 5 mm-esek. Július és október között virágoznak.
A bemutatott tudományos vizsgálatok eredményei az aranyvesszőre általánosan vagy a hivatkozásokban szereplő készítményre vonatkoznak. Bemutatásuk célja, hogy alátámasszák a termékünkben lévő gyógynövény egészségtámogató, a szervezet normál állapotának fenntartását elősegítő hatását.
A HÚGYHÓLYAG EGÉSZSÉGÉT ÉS A VESE MŰKÖDÉSÉT TÁMOGATÓ HATÁSA
Gyógynövényként három aranyvesszőfajt is számon tartunk. A közönséges, a kanadai és a magas aranyvessző egyaránt szerepel a hatályos gyógyszerkönyvben. A közönséges aranyvessző használata az utóbbi időben háttérbe szorult, mivel előfordulása ritkább és kevesebb hatóanyagot tartalmaz, mint a másik két faj. Mindhárom fajjal számos tudományos vizsgálatot végeztek, mindhárom faj az alsó húgyúti problémák, illetve vesekő és -homok kezelésére és megelőzésére alkalmazható, mivel fokozzák a vesékben a vizeletkiválasztást, ezáltal elősegítik a húgyutak átöblítését (Csupor).
Kísérletekben igazolták az aranyvessző görcsoldó hatását. A kutatók úgy gondolják, hogy a hatásért az aranyvessző flavonoidjai felehetnek (Duarte, Borchert).
Az aranyvesszőkivonat számos fertőzést okozó baktérium ellen mutatkozott hatásosnak. Gátolja többek között a Staphylococcus aureus, a S. epidermidis, és az Escherechia coli baktériumok fejlődését (Thiem).
A kivonatok gátolják a kórokozó gombák fejlődését, többek között 7 különböző Candida fajét is. A kutatók a hatást az aranyvessző szaponintartalmának tulajdonítják (Bader).
A kutatások szerint az aranyvessző-kivonatok vizelethajtó hatásáért elsősorban szaponintartalmuk felelős, de a hatáshoz valószínűleg hozzájárulnak a flavonoid hatóanyagaik is (Tyszkiewicz).
Az aranyvesszővel számos klinikai vizsgálatot végeztek. Az egyik ilyen kutatásban 22 egészséges önkéntes vett részt, egyik felük aranyvessző-kivonatot, a másik felük pedig placebot kapott. Az aranyvesszőt kapó csoportban a vizelet mennyisége 27 százalékkal nőtt, míg a placebocsoportban nem változott jelentősen (Tyszkiewicz).
Egy másik vizsgálatban 53 olyan beteg vett részt, akik húgyúti gyulladásban szenvedtek. A kezelések egy évig tartottak, de egyes betegek kezelése az orvos döntésétől függően eltérő lehetett. A kezelés után a betegek 65 százalékánál jelentős javulást mértek (Tyszkiewicz).
Egy nagyszabású vizsgálatban 745 nő vett részt, akik vizelettartással vagy -ürítéssel kapcsolatos panaszoktól szenvedtek. 14 nap elteltével a betegek közel 70 százalékánál jelentősen csökkentek a hólyaggyulladás tünetei, jóval ritkábbak fordult elő vizelési inger (Tyszkiewicz).
Szintén sok beteg (1487) vett részt abban a kutatásban, amelyben négy héten keresztül kezelték őket aranyvessző-kivonattal. A húgyúti fertőzéssel, gyakori vizelési ingerrel és vesekövességgel küzdő betegekről a kezelés végén orvosi szakvélemény készült, ez alapján 79 százalékuknál figyeltek meg jelentős javulást (Tyszkiewicz).
Az aranyvessző nagy mennyiségű antioxidáns hatású anyagot tartalmaz. A vizsgálati eredmények alátámasztják, hogy az aranyvessző kivonat gátolja a szabad gyökök képződését (Meyer).
Valószínűleg az antioxidáns hatása is hozzájárul az aranyvessző gyulladáscsökkentő hatásához, amelyet több kutatásban is alátámasztottak. A vizsgálatok szerint a gyulladáscsökkentő hatásért a szaponinvegyületek, a flavonoidok és a kávésav-észterek felelősek (El-Ghazaly, von Kruedener, Tyszkiewicz).
ARANYVESSZŐ A NÉPGYÓGYÁSZATBAN
A népgyógyászatban elsősorban vizelethajtóként, gyulladáscsökkentőként és görcsoldóként alkalmazzák alsó hugyúti fertőzések és vesekövesség esetén. Használják ezen kívül köszvény, reumás fájdalmak és ízületi gyulladás esetén is, továbbá cukorbetegség, aranyér, allergiás nátha, asztma, prosztatamegnagyobbodás kezelésére.
Papp János
fitoterapeuta, gyógynövény-alkalmazási szakmérnök
Termékajánló:
