SZÚRÓS CSODABOGYÓ
A népgyógyászatban a vénás keringés javításán túl érelmeszesedésre, felállás után jelentkező szédülés, aranyér, epekő, premenstruációs szindróma kezelésére használják.
HATÓANYAGAI
Szteroid szaponinok (4-6% ruszkogenin-glikozidok), flavonoidok, kumarinok (eszkulin, eszkuletin), szterinek (szitaszterin, kampeszterin, sztigmaszterin), benzofuránok, zsírsavak
TÖRTÉNETE
Már az ókori Görögországban gyulladáscsökkentőként és lábduzzanat kezelésére használták a szúrós csodabogyót. Dioszküridész hashajtóként, vizelethajtókén és vesekövek kezelésére ajánlotta.
Az ókori Rómában szintén visszerek kezelésére alkalmazták.
A középkorban a fiatal hajtásait a spárgához hasonlóan élelmiszerként is fogyasztották.
A 17. században Nicholas Culpepper angliai növényszakértő a szúrós csodabogyó főzetét törött csontok gyógyítására ajánlotta.
A szúrós csodabogyó angol neve: hentesek seprűje (butcher's broom). Az elnevezés abból ered, hogy a növény szárát a hentesek a vágódeszkák takarítására használták a szárak merevsége és a bennük lévő antibakteriális anyagok miatt.
A szúrós csodabogyó fő hatóanyagát (a ruszkogenint) először Francia kutatók mutatták ki az 1950-es években.
A nagy kereslet miatt számos országban korlátozták gyűjtését.
ELTERJEDÉSE
Nyugat- és Dél-Európában, valamint Nyugat-Ázsiában honos. Magyarországon is vannak állományai, a Dél-Dunántúli erdőkben gyakran találkozhatunk vele.
LEÍRÁSA
Örökzöld kúszónövény. Az gyöktörzséből fejlődő szárak oldalágai levél alakúra módosultak, bőrszerűek, merevek, a végük szúrós. Ezek vették át az elcsökevényesedett levelek szerepét. Ezért van az, hogy a virágok is ezeken a szármódosulatokon fonáki részén jelenhetnek meg. Az apró virágokból élénkpiros bogyótermések fejlődnek.
A SZÚRÓS CSODABOGYÓ GYÖKÉR EGÉSZSÉGTÁMOGATÓ HATÁSAIT ALÁTÁMASZTÓ TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉKOK
A bemutatott tudományos vizsgálatok eredményei a szúrós csodabogyóra általánosan vagy a hivatkozásokban szereplő készítményre vonatkoznak. Bemutatásuk célja, hogy alátámasszák a termékünkben lévő gyógynövény egészségtámogató, a szervezet normál állapotának fenntartását elősegítő hatását.
A NEHÉZLÁB-ÉRZÉST CSÖKKENTŐ ÉS A VÉNÁS ÉRFALAK TÓNUSÁT NÖVELŐ HATÁSA
Németországban végezték azt a klinikai kutatást, amelyben arra keresték a választ az orvosok, hogy milyen hatása van a szúrós csodabogyónak a krónikus vénás elégtelenség hatására kialakult lábödémára. A kutatásba 148 ilyen panaszokkal küzdő önkéntest vontak be, akiket két csoportra osztottak. Az egyik felük szúrós csodabogyó kivonatot, a másik felük pedig placebót kapott. A kezelés 12 héten keresztül tartott, amelynek az elején és a végén is mérték a résztvevők lábának térfogatát, a boka kerületét, a szubjektív tüneteket és az életminőség változását, valamint a szúrós csodabogyó esetleges mellékhatásait. A szúrós csodabogyót kapó csoportban a vizsgálat végére jelentősen csökkent a nehézláb-érzés, a feszülés és a bizsergő érzés, csökkent a lábtérfogat, valamint a vádli és a boka kerülete a placebót kapó csoporthoz képest. A szúrós csodabogyó általános tolerálhatóságát a betegek 77%-a értékelte nagyon jónak (Vanscheidt).
A szúrós csodabogyóval további 26 klinikai kutatást is végeztek, ezekben azonban egy kombinációs készítményt vizsgáltak, amely a csodabogyón kívül heszperidint és C-vitamint is tartalmazott. Az ezekből készült összefoglaló tanulmány megállapította, hogy a szúrós csodabogyót tartalmazó készítmény jelentősen csökkentette a lábfájdalom mértékét, a lábgörcsöket és az -ödémát. Csökkentette a boka és a vádli kerületét, illetve térfogatát. Szintén csökkent a nehézláb-érzés előfordulása és a bőrfelszínen jelentkező érzészavarok (paresztézia) (Boyle).
Az előző kutatásban szereplő szúrós csodabogyót tartalmazó készítmény visszerekre gyakorolt hatását külön is vizsgálták. A kutatás megállapította, hogy a készítmény jelentősen csökkentette az álló helyzetben lévő láb vénáinak átmérőjét, növelte a vér áramlási sebességét (Jager).
TOVÁBBI SZÚRÓS CSODABOGYÓVAL VÉGZETT KUTATÁSOK
Az USA-ban megjelenő Alternatív és Komplementer Orvoslás című szaklapban arra keresték a választ, hogy milyen természetes megoldások állnak rendelkezésre a felállás után jelentkező alacsony vérnyomás (krónikus ortosztatikus hipotenzió KOH) kezelésére. Ez elsősorban az időseket, cukorbetegeket és krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegeket érinti. A kutatók szerint jelenleg több mint 60 gyógyszert használnak a KOH kezelésére, de egyikük sem különösebben hatékony. A kutatók ezért javasolták a szúrós csodabogyó használatát, amelyet érszűkítő és vénás erek tónusát fokozó hatása miatt jól használhatónak tartanak a KOH-ra gyakran jellemző idegek által kiváltott érösszehúzódás hiányának helyettesítésére. A szúrós csodabogyóban lévő hatóanyagok vénákat összehúzó hatása tudományosan jól megalapozott, emellett számos olyan anyagot is tartalmaz, amelyek erősítik az érfalat, védőhatást fejtenek ki az érbelhártya sejtjeire, csökkentik a hajszálerek törékenységét és segítenek fenntartani az egészséges keringést. A szúrós csodabogyónak további előnyös tulajdonsága a KOH kezelésére használt gyógyszerekkel szemben, hogy fekvő állapotban nem okoz magas vérnyomást. A tanulmányban arra is felhívták a figyelmet, hogy a szúrós csodabogyó egy olcsón és biztonságosan használható gyógynövény, amely vény nélkül is beszerezhető (Redman).
SZÚRÓS CSODABOGYÓ NÉPGYÓGYÁSZATBAN
A népgyógyászatban a vénás keringés javításán túl érelmeszesedésre, felállás után jelentkező szédülés, aranyér, epekő, premenstruációs szindróma kezelésére használják. Alkalmazzák ezen kívül gyulladás- és lázcsökkentésre, valamint víz- és hashajtóként is.
Papp János
fitoterapeuta, gyógynövény-alkalmazási szakmérnök
Termékajánló:
SZÚRÓS CSODABOGYÓ - 60 db étrend-kiegészítő gyógynövénykapszula
#917.hu
