CSIPKEBOGYÓ

HATÓANYAGAI

C-vitamin, B-vitaminok, flavonoidok, szerves savak (almasav, citromsav), szénhidrátok (cukrok, pektinek), karotinoidok, cseranyagok.

TÖRTÉNETE

A csipkebokor szó, mint növénynév már 1246-ban megjelenik oklevélben. A csipke szláv eredetű szó, jelentése "tüske, tövis", amely szúrós hajtásaira utal. Ezt a kellemetlen tulajdonságát őrzi magyar ebcsipke elnevezése is. A növények neveiben megjelenő eb, kutya vagy farkas szó, mindig az adott növény valamely veszélyére hívja fel a figyelmet. Egyéb nevei: gyepűrózsa, hecsedli, vadrózsa, bicskafa, tüskefa, ebcsipke, seggböködő.

ELTERJEDÉSE

Utak mentén, erdőszéleken gyakran találkozhatunk vele. Egész Európában és Ázsiában elterjedt.

LEÍRÁSA

1-3 méter magas cserje, ágai tüskések. Levelei összetettek, 5-7 levélkéből állnak, amelyek széle fűrészes. Áltermése a csipkebogyó, amely serteszőrök közé ágyazott aszmagtermésekből áll (ezek tehát anatómiailag nem magok). Az aszmagterméseket elhúsosodó vacok veszi körül. A termések egész télen a bokron maradnak.

A CSIPKEBOGYÓ TERMÉSHÚS EGÉSZSÉGTÁMOGATÓ HATÁSAIT ALÁTÁMASZTÓ TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉKOK

A bemutatott tudományos vizsgálatok eredményei a csipkebogyóra általánosan vagy a hivatkozásokban szereplő készítményre vonatkoznak. Bemutatásuk célja, hogy alátámasszák a termékünkben lévő gyógynövény egészségtámogató, a szervezet normál állapotának fenntartását elősegítő hatását. 

IMMUNRENDSZER EGÉSZSÉGÉT TÁMOGATÓ HATÁSA

A csipkebogyó szárított terméshúsa jelentős mennyiségű C-vitamint (aszkorbinsavat) tartalmaz. Mennyisége elérheti az 1,5 százalékot is, amely szinte egyedülálló a növényvilágban. Összehasonlításképpen a friss citromban a C-vitamin csak 0,05 százalékban van jelen.

A C-vitamin többek között az immunrendszer megfelelő működésében is fontos szerepet tölt be. Növeli a fehérvérsejtek aktivitását és mozgóképességét, illetve az ellenanyagok termelését is. A C-vitamin szintje a fehérvérsejtekben (fagocitákban, limfocitákban) akár százszor magasabb lehet, mint a vérplazmában (Hemila).

Egyes kutatók szerint a fehérvérsejtek C-vitamin szintje megfázáskor csökken, ezért hasznos lehet a pótlólagos bevitele (Wilson).

A C-vitamin védi a szöveteket a szabad gyököktől, amelyeket a fagocita fehérvérsejtek vírusfertőzés során termelnek. Ez fokozza a T-limfociták szaporodását is (Hemila). 

CSONTOK, PORCOK EGÉSZSÉGÉT, AZ ÍZÜLETEK RUGALMASSÁGÁT TÁMOGATÓ HATÁSA

A csipkebogyóval számos klinikai kutatást végeztek az oszteoartritiszben (degeneratív ízületi gyulladásban) szenvedő betegek esetében. A csipkebogyó-kivonat három-négy hónapnyi rendszeres fogyasztása csökkentette a betegek fájdalmát, ízületi merevségét, javította az ízületi mozgását, csökkentette a kezelésre szedett gyógyszerek mennyiségét (Winther, Warholm, Rein).

A csipkebogyó hatásosnak bizonyult reumatoid artritisz (ízületeket érintő autoimmun betegség) kezelésében is. A vizsgálatban 89 fő vett részt, akiket két csoportra osztottak. Egyik felük naponta 2,5 grammnyi (5 kapszula) speciális csipkebogyó-kivonatot kapott hat hónapig, a másik felük pedig placebót (hatóanyagot nem tartalmazó kapszulát). A hat hónap elteltével a csipkebogyó-kivonatot szedő betegek állapota javulást mutatott, míg a placebót szedő csoport tagjainak állapota romlott. A kutatók megállapították, hogy a csipkebogyó-kivonat hatásos kiegészítője lehet a reumatoid artritiszben szenvedők kezelésének (Willich).

A csipkebogyó magas C-vitamin tartalma ahhoz is hozzájárulhat, hogy csökkenjen a köszvény kialakulásának esélye. A vizsgálatok szerint ugyanis a napi 500 mg-nál több C-vitamint fogyasztók között 17-34%-kal csökken az esélye annak, hogy kialakuljon a köszvény a napi 250 mg-nál kevesebb C-vitamint fogyasztó emberekhez képest (Choi). Egy másik kutatás is alátámasztotta, hogy a napi 250 mg-nál több C-vitamint fogyasztók átlagos húgysavszintje (amelynek emelkedett mértéke a köszvény egyik fő kiváltó oka) alacsonyabb (5,7 mg/dl), mint azoknak, akik naponta kevesebb mint 90 mg a C-vitamin bevitelük (6,4 mg/dl).  A kutatók szerint a köszvény kialakulásának esélye közel felére csökkenthető, ha a napi C-vitamin bevitel meghaladja a 250 mg-ot. A napi 500 mg-nál több C-vitamint fogyasztó emberek húgysavszintje már nem csökken, ugyanannyi, mint a napi 250 mg-nál többet fogyasztóké (Gao). 

ANTIOXIDÁNS HATÁSA

Az USA Mezőgazdasági Hivatala (USDA) 2010-ben egy olyan összegző tanulmányt készített, amelyben egymással összehasonlíthatóvá tette a leggyakoribb mezőgazdasági termékek (főképp zöldségek, gyümölcsök, fűszerek) antioxidáns hatását. Az antioxidáns hatást ORAC (Oxygen Radical Absorbance Capacity) μmolTE/100 g adták meg (USDA).

A tanulmányban a csipkebogyó kiemelkedő, 96150-es ORAC-értékkel szerepel. Összehasonlításképpen érdemes megnézni néhány további, magas antioxidáns hatással rendelkező növényt:

Jól látható, hogy a csipkebogyó antioxidáns-tartalma 10-50-szerese más magas antioxidáns tartalmúnak gondolt zöldségeknek, gyümölcsöknek.

Az erőteljes antioxidáns hatáshoz a csipkebogyó magas C-vitamin tartalma mellett hozzájárul az is, hogy nagy mennyiségben tartalmaz flavonoidokat. Ezek az anyagok az antioxidáns hatás legalább feléhez járulnak hozzá. A C-vitamin mellett azért érdemes magas flavonoidtartalmú csipkebogyót fogyasztani, mert a flavonoidok erőteljes antioxidáns hatásuk révén képesek az oxidálódott, dehidroaszkorbinsavvá (DHA) alakult C-vitamint visszaállítani eredeti formájába, ezáltal kisebb mennyiségű C-vitamin fogyasztásával is azonos hatás érhető el (Cossins).

Az antioxidánsoknak fontos szerepe van a szervezetben keletkező szabad gyökök semlegesítésében, a szervezet egészségének megőrzésében. A szabad gyökök olyan molekulák, amelyek külső elektronpályájukon egy egyedülálló, párosítatlan elektront tartalmaznak, emiatt igen fokozott a reakciókészségük, ezért könnyen reakcióba lépnek más molekulákkal, ezzel megváltoztatják szerkezetüket, funkciójukat. Ha túl sok molekula funkciója változik meg a szervezetben, az betegségek kialakulásához vezethet. A kutatók például jelentős szerepet tulajdonítanak ennek az egyensúly-eltolódásnak a daganatos betegségek, az immunrendszerrel kapcsolatos elváltozások, az epekőbetegség, a gyulladásos bélbetegségek és a vastagbélrák kialakulásában (Blázovics)

A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a természetes antioxidáns anyagok pótlásával az oxidatív károsodás csökkenthető, ezzel a betegségek kifejlődése késleltethető (Maxwell).

CSIPKEBOGYÓ A NÉPGYÓGYÁSZATBAN

A csipkebogyót a népgyógyászatban ízületi fájdalmak, reuma, megfázás, láz, gyomorgörcsök, gyomorsav-hiány, gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorfekély megelőzésére és kezelésére alkalmazzák. Csersavtartalma miatt hasmenés kezelésére is használják. Alkalmazzák ezen kívül epekövek, epehólyagproblémák, alsó húgyúti és vese rendellenessége esetén, továbbá bőröregedés késleltetésére, cukorbetegség esetén, súlycsökkentés érdekében. A magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, a perifériális keringés romlása során is felhasználják.

Termékajánló:

CSIPKEBOGYÓ

#917.hu