CSALÁN

A CSALÁNLEVÉL EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSÁT ALÁTÁMASZTÓ TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉKOK

A bemutatott tudományos vizsgálatok eredményei a csalánlevélre általánosan vagy a hivatkozásokban szereplő készítményre vonatkoznak. Bemutatásuk célja, hogy alátámasszák a csalánlevél pozitív egészséggel kapcsolatos hatásait. 

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZER EGÉSZSÉGÉT TÁMOGATÓ HATÁSA

A csalánlevél-kivonat szívre és érrendszerre gyakorolt kedvező élettani hatása gyulladáscsökkentő hatóanyagainak köszönhető. Több kísérletekben is gátolta a gyulladást kiváltó anyagok (pl. interleukin, TNF-alfa) felszabadulását (Namazi, Klinelhoefer, Obertreis).

A kísérletekben a fogyasztása után enyhe testsúly-csökkentést és a szisztolés vérnyomás csökkenését is megfigyelték (Tahri).

TOVÁBBI CSALÁNLEVÉLLEL VÉGZETT VIZSGÁLATOK

AZ ÍZÜLETEK KÖNNYŰ MOZGATÁSÁT, HAJLÍTÁSÁT TÁMOGATÓ HATÁSA

Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben, 108 beteg megkérdezésével végzett kutatás szerint Magyarországon az ízületi betegségben szenvedők fele használ valamilyen gyógynövényt kiegészítő kezelésként. A gyógynövények használata az ízületi panasz okától függetlenül általános ezen a területen, a reumatoid artritiszben szenvedők ugyanúgy alkalmazzák a gyógynövényt, mint más ízületi betegek. A csalán levél a leggyakrabban alkalmazott öt gyógynövény között szerepel. A gyógynövényt használó, reumatoid artritiszben szenvedő betegek 92%-a kedvezően ítéli meg a gyógynövény-terápiát, más ízületi betegségek esetén ez az arány 76% (Reisz).

A csalánlevél-kivonat hatását igazolja a Frankfurti Egyetem Klinikai Gyógyszerészeti Tanszékének kutatása, amelyben negyven olyan önkéntes vett részt, akik krónikus ízületi gyulladásban szenvedtek. A betegeket két csoportra osztották,  egyik felük 200 mg nem szteroid fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt kapott kezelésként, míg a másik felük csupán 50 mg-ot, de emellett csalán kivonatot is. Az értékelést a gyulladásra utaló C-reaktív fehérje (CRP) vérben lévő mennyisége, illetve egyéb krónikus ízületi gyulladásra utaló jelek (fájdalom, nyomásfájdalom, merevség stb.) alapján végezték. Minkét csoportban 70 százalékos javulást tapasztaltak a kutatók, tehát csalánkivonat szedése mellett negyedannyi fájdalomcsillapítóra volt szüksége a betegeknek ugyanazon hatás eléréséhez. A kutatók az eredmények alapján megállapították, hogy csalánlevél fokozhatja a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) reumaellenes hatását (Chrubasik).

Németországban több nagyszabású klinikai vizsgálatot is végeztek csalánlevéllel. Az egyik ilyen kutatásban 8955 oszteoartritiszben vagy reumaotid artritiszben szenvedő beteg vett részt. A betegek fele régóta küzdött ízületi gyulladással, ezért korábban is szedett nem szteroid gyulladáscsökkentőt. A korábbi kezelések megtartásával valamennyi beteg három héten keresztül szedett a csalán kivonatot. A vizsgálat végén a korábban fájdalomcsillapítót szedő betegek 64 százaléka arról számolt be, hogy jelentősen csökkentette a fájdalomcsillapítók szedését. 26 százalékuk teljesen abbahagyta a fájdalomcsillapító használatát, a többiek felére csökkentették a napi adagot. A betegeknél a nyugalmi fájdalom 55 százalékkal, a mozgatási fájdalom 45 százalékkal csökkent. A betegek 83 százaléka jónak vagy nagyon jónak értékelte a kezelést. A betegek csupán 1 százaléka számolt be mellékhatásokról (emésztőrendszeri panaszok: 0,6%, allergiás reakciók: 0,1%) (Ramm).

Egy évvel később egy másik vizsgálatban a csalánkivonat hosszú távú hatásosságát vizsgálták. Ebben 819 beteg naponta kétszer kapta a kivonatot, közöttük 101-en évente egyszer vagy kétszer négy hetes szünetet tartottak. Egyes betegek a csalánkivonat mellett nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszert is szedtek. A vizsgálat végén a betegeknek az ízület melegsége, duzzanata, nyomásérzékenysége, bőrpírja és merevsége alapján kellet értékelniük a kezelést. Ez alapján a kutatók megállapították, hogy a fájdalom mértéke átlagosan 74%-kal csökkent. Az eredmények hasonlóak voltak azoknál a betegeknél is, akik szünetet tartottak a csalánlevél szedésében. Az orvosok és a betegek is 90%-ban jónak vagy nagyon jónak értékelték a kezelést. Mellékhatások a betegek kevesebb mint 3 százalékánál fordultak elő (allergiás reakciók, emésztőrendszeri panaszok) (Wolf).

A VESÉK ÉS A VIZELETKIVÁLASZTÁS EGÉSZSÉGÉT TÁMOGATÓ HATÁSA

A vesénk felel a szervezetben megjelenő méreganyagok jelentős részének eltávolításáért. A veseműködés zavara esetén a méreganyagok felhalmozódnak a szervezetben, az ízületi folyadékban is nagy mennyiségben jelennek meg, főképp mozgásszegény életmód esetén. Mivel a szervezetre káros, idegen anyagokról van szó, ezért immunválasz alakul ki, ami gyulladáshoz, reumához vezet. A csökkent veseműködés egyik tünete, hogy a beteg csak ritkán szomjazik meg, ezért kevés folyadékot fogyaszt. Mivel a húgyhólyag is ritkábban telik meg, ezért a pangó vizelet kedvez a baktériumok szaporodásának, ennek hatására alsó húgyúti fertőzés alakulhat ki. 

A csalánnal végzett kutatások alapján a veseműködést támogató és vízhajtó hatása megfelelően alátámasztottnak tekinthető. A kutatásokat a népgyógyászati tapasztalatok is igazolják (Bíró-Sándor). 

ALLERGIÁS TÜNETEKET CSÖKKENTŐ HATÁSA

Az allergiás tünetek enyhülését vizsgálták 98 önkéntesen. Egyik felük csalánlevél-kivonatot másik részük placebót (hatóanyag nélküli készítményt) kapott. A kutatást a betegek által vezetett napló alapján értékelték ki, ez alapján a csalánlevél-kivonat hatásosabban csökkentette az allergiás tüneteket mint a placebo (Mittman).

EGÉSZSÉGES VÉRCUKORSZINT FENNTARTÁSÁT TÁMOGATÓ HATÁSA

Egy három hónapig tartó kutatásban a naponta három alkalommal szedett csalánlevél-kivonat a vércukorszint hirtelen emelkedését 34 százalékkal, az étkezés után 2 órával mért vércukorszintet 24 százalékkal, míg a vér HbA1c (vércukor-szintet jelző paraméter) szintjét 18 százalékkal csökkentette. A vizsgált betegek mindegyike kezeletlen, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedett. Az értékek a placebóval összehasonlítva jelentősen kedvezőbbek voltak (Kianbakht).

Egy másik kutatás igazolta, hogy a csalánlevél kivonata fokozza a hasnyálmirigy inzulintermelését, amely vércukorszint-csökkenést eredményez (Farzami).

Szintén igazolták, hogy a csalán levél kivonata gátolja a szénhidrátokat bontó alfa-glüközidáz enzim működését, ez pedig gátolja az étkezéssel elfogyasztott cukrok és szénhidrátok gyors felszívódását, ezáltal a hirtelen vércukorszint-emelkedést (Onal, Simoes-Pires).

CSALÁNLEVÉL A NÉPGYÓGYÁSZATBAN

A csalán levelét a népgyógyászatban régóta és széles körűen alkalmazzák roboráló hatása miatt. Alkalmazzák a szív- és érrendszer erősítésére, húgyúti panaszoknál, emellett magas vércukorszint, allergia, vesekő, vérszegénység, vashiány, epepanaszok, hasmenés és tisztítók kúrák esetén, továbbá az általános erőnlét fokozására.

A CSALÁNGYÖKÉR EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAIT ALÁTÁMASZTÓ TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉKOK

A bemutatott tudományos vizsgálatok eredményei a csalángyökérre általánosan vagy a hivatkozásokban szereplő készítményre vonatkoznak. Bemutatásuk célja, hogy alátámasszák a termékünkben lévő gyógynövény pozitív egészségügyi hatásait.

A PROSZTATA ÉS A HÚGYUTAK EGÉSZSÉGÉT TÁMOGATÓ HATÁSA

A csalángyökér tudományosan sokat vizsgált és hatása jól megalapozott. Hatóanyagai más gyógynövényekhez hasonlóan egyszerre több módon is kifejtik hatásukat:

5-alfa-reduktáz enzim blokkolása: Az 5-alfa-reduktáz enzim felel a tesztoszteron átalakításáért dihidro-tesztoszteronná (DHT). A DHT megemelkedett szintje igazoltan növeli a prosztata méretét, emellett gyengíti a hajhagymákat, ezáltal hajhullást okoz, a test más részein pedig fokozott szőrnövekedést vált ki. A csalán gyökér kis mértékben gátolja az 5-alfa-reduktáz enzim működését, ezáltal csökken a vér DHT-koncentrációja (Hartmann).

Aromatáz enzim gátlása: Az aromatáz egy olyan enzim, amely a tesztoszteront ösztrogénné alakítja át. A kutatások igazolták, hogy a túl sok ösztrogén hatására a prosztata mérete megnő (Habenicht). A csalángyökér-kivonattal számos kutatást végeztek ezen a területen, ezekben hatásosan gátolta az aromatáz enzimet, ezzel csökkentve a tesztoszteron átalakulását ösztrogénné (Chrubasik, Kraus).

Prosztatasejtek DHT kötésének gátlása: A csalángyökér-kivonat gátolja a DHT kötődését a prosztatasejtek receptoraihoz, így a DHT nem tudja kifejteni a prosztatanövelő hatását (Mills).

SHBG hormon gátlása: Az SHBG (sex hormone binding globulin) egy olyan szállító fehérje, amely a szervezetben termelődött tesztoszteron, dihidro-tesztoszteron (DHT) és ösztrogén hormonok szállításáért felel, egyúttal raktározza is ezeket a hormonokat. A vérben csupán a szervezet tesztoszterontartalékának kis része, mintegy 2 százaléka van szabadon, a többi a SHBG fehérjéhez, illetve egyéb fehérjékhez van kötve. Az idősödő szervezetben az SHBG egyre jobban megköti a tesztoszteront, ennek hatására fokozódik az 5-alfa-reduktáz aktivitása, így egyre több DHT képződik, amely fokozza a prosztatasejtek növekedését. A kutatások szerint a csalán gyökér kivonata csökkenti az SHBG kötőképességét, ezáltal normalizálja a tesztoszteron és DHT mennyiségét és arányát a szervezetben (Koch, Schöttner).

Közvetlen prosztatasejt-növekedést gátló hatás: Több kutatás is igazolta, hogy nem csupán a hormonok átalakítását végző enzimekre hat a csalángyökér-kivonat, hanem közvetlenül a prosztatasejtekre is. A sejthártya receptorainak blokkolásával gátolja a prosztatasejtek növekedését, a gátlás mértéke a kivonat töménységével együtt nő (Hirano, Chrubasik).

Gyulladáscsökkentő hatás: Mindezeken túl a csalángyökér kivonata gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik, amelyet a fehérvérsejtek által termelt gyulladásserkentő anyagok gátlásával fejt ki. Ebben főképp a csalán gyökerének poliszacharidjainak lehet jelentős szerepe (Chrubasik, Namazi, Wagner, Koch).

A csalán gyökeréből készült kivonat hatását egy klinikai vizsgálatban 620 olyan önkéntesen mérték, akik jóindulatú prosztata-megnagyobbodásban szenvedtek. A betegek fele csalángyökér-kivonatot, a másik részük pedig placebót (hatóanyag nélküli készítményt) kapott, a kutatók ezzel is biztosították, hogy a vizsgálati eredmények kizárólag a csalán gyökerére legyenek visszavezethetők. A hat hónapos kezelés végén a csalángyökér-kivonatot szedő betegek 81 százalékánál, míg a placebót szedőnk esetében csupán 16 százaléknál mértek javulást. A vizeletáram sebessége a csalángyökér-kivonatot szedőknél több mint kétszeres volt (8,2 ml/másodperc), mint a placebót kapóknál (3,4 ml/másodperc). A hat hónapos kezelés után a placebót szedő betegeknek elárulták, hogy hatóanyag nélküli készítményt szedtek és nekik is felajánlották a csalángyökér-kivonat alkalmazását, akik ezután 18 hónapon keresztül szedték és ugyanolyan kedvező eredményeket értek el, mint a korábbi kezelt csoport. A kezeléssel való elégedettséget jelzi, hogy a 18 hónap elteltével a betegek 75 százaléka tovább folytatta a csalángyökér-kivonat szedését (Safarinejad).

A csalángyökér-kivonat jóindulatú prosztata-megnagyobbodásra gyakorolt hatását több más klinikai vizsgálatban is kutatták. Ezek közül az öt legjelentősebbet együttesen is értékelték. Az öt vizsgálatban összesen 1128 beteg vett részt, akik 2-12 hónapig napi szinten kaptak csalán gyökér kivonatot. Az összesített eredmények alapján megállapítható volt, hogy a kivonat fogyasztása jelentősen növelte az egyszerre ürített vizelet mennyiségét és a vizeletáramlás sebességét, a betegek pedig tüneteik általános javulásáról számoltak be (Men).

CSALÁNGYÖKÉR A NÉPGYÓGYÁSZATBAN

Hagyományosan a vizelet mennyiségének növelésére, gyakori vizelési inger és csepegő vizelés esetén használják. Emellett vizelethajtóként, cukorbetegség, ízületi problémák, túlzott női szőrösödés esetén is alkalmazzák.

Termékajánló:

CSALÁNGYÖKÉR - 60 db étrend-kiegészítő gyógynövénykapszula

CSALÁN TEA

CSALÁNLEVÉL C-VITAMINNAL - 60 db étrend-kiegészítő gyógynövénykapszula

#917.hu