BODORRÓZSA
Az ókori Egyiptomban a bodorrózsa gyantáját kecskepásztorok gyűjtötték.
HATÓANYAGAI
Illóolaj kompnensek (pinén, szabinén, mircén, limonén, cineol, borneol, nerol, linalool, geraninol, eugenol, fenkon, alfa-tujon stb.), gyantaanyagok, flavonoidok (kvercetin, kaempferol, apigenin) fenolsavak, polifenolok (epigallokatekin).
TÖRTÉNETE
Az ókori Egyiptomban a bodorrózsa gyantáját kecskepásztorok gyűjtötték. A növény levelében lévő gyanta ugyanis a kecskék szakállára ragadva gyűlt össze, ahonnan a pásztorok már könnyen leszedhették. A gyantát kenőcsökben és füstölőkbe rakták, valamint afrodiziákumként használták. Az ókorban fontos kereskedelmi árucikk volt. Egyesek szerint a Bibliában szereplő mirhát is a labdarózsa gyantája adta. Az időszámításunk előtti ötödik században Hérodotosz görög történész megemlíti a bodorrózsa használatát parfümökben és tömjénekben.
Egyéb nevei: cisztusz, szuhar, hamvaslevelű ladania, sziklarózsa.
ELTERJEDÉSE
Mediterrán területeken őshonos, sok helyütt jelentős területeket foglal el.
LEÍRÁSA
Aromás illatú, gyantás, ragadós felületű, erősen molyhos megjelenésű cserje. Virágai ötszirmúak, lilák, középen sárga porzókkal.
A bemutatott tudományos vizsgálatok eredményei a bodorrózsára általánosan vagy a hivatkozásokban szereplő készítményre vonatkoznak. Bemutatásuk célja, hogy alátámasszák a termékünkben lévő gyógynövény egészségtámogató, a szervezet normál állapotának fenntartását elősegítő hatását.
POLIFENOLOK A KIEGYENSÚLYOZOTT TÁPLÁLKOZÁSBAN
A bodorrózsa a kutatások szerint jelentős mennyiségű antioxidáns anyagot tartalmaz A flavonoidok közül kvercetin, kaempferol, apigenin található benne nagy mennyiségben, továbbá egyéb antioxidáns hatású polifenolok, úgy mint az epigallokatekin (Fernández-Arroyo).
Az antioxidánsoknak fontos szerepe van a szervezetben keletkező szabad gyökök semlegesítésében, a szervezet egészségének megőrzésében. A szabad gyökök olyan molekulák, amelyek külső elektronpályájukon egy egyedülálló, párosítatlan elektront tartalmaznak, emiatt igen fokozott a reakciókészségük, ezért könnyen reakcióba lépnek más molekulákkal, ezzel megváltoztatják szerkezetüket, funkciójukat. Ha túl sok molekula funkciója változik meg a szervezetben, az betegségek kialakulásához vezethet. A kutatók például jelentős szerepet tulajdonítanak ennek az egyensúly-eltolódásnak a daganatos betegségek, az immunrendszerrel kapcsolatos elváltozások, az epekőbetegség, a gyulladásos bélbetegségek és a vastagbélrák kialakulásában (Blázovics).
A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a természetes antioxidáns anyagok pótlásával az oxidatív károsodás csökkenthető, ezzel a betegségek kifejlődése késleltethető (Maxwell).
A kutatások igazolják, hogy a 100 mikron alatti szuperfinom porokból a polifenolok és a flavonoidok háromszor olyan gyorsan oldódtak ki a gyomorban, mint a 100 és 500 mikron közötti szemcseméretű porokból. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a polifenol 70 százaléka oldódik ki a szuperfinom por esetében, míg a 100 és 500 mikron méretű poroknál ez alig haladta meg az 50 százalékot. A flavonoidoknál még nagyobb volt a különbség, a szuperfinom porból a flavonoidok 90 százaléka, míg a 100 és 500 mikron közötti porból ennek csak a fele oldódott ki (Zhong).
A szuperfinom kezelés jelentősen megnöveli a hozzáférhető antioxidáns hatású polifenolok és flavonoidok mennyiségét. Számos tanulmány megállapította, hogy a kivonható fenoltartalom fordítottan arányos a porszemcsék nagyságával. Minél finomabb tehát egy gyógynövénypor, annál több fenolos anyag tud kioldódni belőle. A kutatások szerint ennek elsődleges oka az, hogy a szuperfinom kezelés szétzúzza a rostmátrixot, amelynek eredményeként felszabadulnak az antioxidáns vegyületek, amelyek a kezelés előtt a rostmátrixhoz kapcsolódtak vagy abba ágyazódtak be (Zhu).
A BODORRÓZSÁVAL VÉGZETT KUTATÁSOK
160 felső légúti fertőzéssel diagnosztizált betegen vizsgálták Németországban a bodorrózsa kivonatából készült szopogató cukorka hatását. A betegek légúti panaszait influenza- és egyéb vírusok, illetve bakteriális fertőzések okozták. A kutatók azért döntöttek a bodorrózsa klinikai vizsgálata mellett, mert korábban állatkísérletekben megfigyelték vírusellenes és antimikrobiális hatását is. A kutatók a hatásért a bodorrózsában lévő nagy mennyiségű polifenolos anyagot jelölték meg. A betegeket a kutatók két csoportra osztották. Egyik felük bodorrózsa kivonatot tartalmazó szopogató tablettát kapott, míg a másik részük placebót, vagyis hatóanyag nélküli készítményt. A vizsgálat alatt sem a kezelőorvosok, sem a betegek nem tudták, hogy melyik csoport kapja a hatóanyagot tartalmazó készítményt és melyik a placebót, erről csak a vizsgálat vezetőjének volt tudomása. Ezzel is biztosították, hogy a hatás ne pszichológiai okokra legyen visszavezethető. A kísérlet végén, az adatok kielemzése után a kutatók megállapították, hogy a bodorrózsát kapó csoport tünetei 30 százalékkal csökkentek a hatóanyag nélküli készítményt szedőkhöz képest. A javulás mértéke a nagyobb volt azoknál a betegeknél, akiknek a tüneteit vírusfertőzés okozta, míg kisebb azoknál, akiknek a betegsége bakteriális eredetű volt (Kalus).
A bodorrózsa vírusellenes hatását laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztják. A bodorrózsa gátolta az influenza A vírus bejutását a sejtekbe, mivel polifenol-tartalma meggátolta a vírusok sejtekhez való kötődését (Ehrhardt).
BODORRÓZSA A NÉPGYÓGYÁSZATBAN
A bodorrózsa levelét az európai népgyógyászatban légúti fertőzések kezelésére, továbbá hörghurut és hasmenés esetén is használják. Alkalmazzák ezen kívül menstruációs problémákra, illetve serkentő és purgáló szerként is.
Papp János
fitoterapeuta, gyógynövény-alkalmazási szakmérnök
Termékajánló:
