DIÓLEVÉL
Magyarországon a római kor óta biztosan ültetik, de a magyarok valószínűleg már korábban is találkoztak vele.
A diólevélről
HATÓANYAGAI
A levél nagy mennyiségű (8-10%) cserzőanyagot tartalmaz, továbbá flavonoidokat (kvercetin, kempferol és ezek származékai), jelentős mennyiségű C-vitamint (1%), nyálkaanyagokat (11%), ezen kívül fenolos savakat, juglont és illóolajat.
TÖRTÉNETE
Magyarországon a római kor óta biztosan ültetik, de a magyarok valószínűleg már korábban is találkoztak vele, mivel a dió szavunk ótörök eredetű. Tudományos nevének jelentése: Jupiter makkja. Az, hogy a diófa régóta a magyar kultúra részét képzi, jól mutatja számos településnevünk is őrzi emlékét (Diósd, Diósberény, Dióskál stb.).
ELTERJEDÉSE
Magyarországon mindenütt elterjedt, de valószínűleg nem őshonos.
LEÍRÁSA
A közönséges dió nagyra növő, világosszürke kérgű, ritka lomkoronájú fa. A levelei 5-9 keresztben átellenes levélkéből állnak, páratlanul szárnyasan összetettek.
AZ DIÓLEVÉL EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAIT ALÁTÁMASZTÓ TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉKOK
A bemutatott tudományos vizsgálatok eredményei a diólevélre általánosan vagy a hivatkozásokban szereplő készítményre vonatkoznak. Bemutatásuk célja, hogy alátámasszák a termékünkben lévő gyógynövény egészségtámogató, a szervezet normál állapotának fenntartását elősegítő hatását.
AZ EMÉSZTÉS EGÉSZSÉGÉT ELŐSEGÍTŐ HATÁSA
A diófa levelének emésztésre gyakorolt hatása főképp magas csersavtartalmának köszönhető. A cseranyagok (tanninok) a fehérjékkel kovalens kötést képezve kicsapják azokat, így védőréteget alkotnak a bélnyálkahártya felszínén, csökkentve a bél érzékenységét, mérsékelve a méreganyagok felszívódását, ezzel nyugtatva a kisebb gyulladásokat. Ez a tulajdonságuk különösen hasmenés esetén segít helyreállítani az emésztést és széklet normál halmazállapotát. Az emésztésre gyakorolt kedvező élettani hatása a káros bélbaktériumok szaporodásának gátlásával is összefügghet (Csupor).
A SZERVEZET VÉDEKEZŐKÉPESSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA
A diófa levele jelentős mennyiségű baktérium- és gombaellenes hatású vegyületet tartalmaz. Kísérletekben gátolta többek között a gram-negatív (Escherichia coli, a Pseudomonas aeruginosa), gram-pozitív (Staphylococcus aureus) baktériumok és különböző Candida gombák (Candida albicans, C. galabrata, C. krusei) fejlődését (Widy-Tyszkiewicz).
A diólevélből készült kivonat gátolta a herpeszt okozó herpes simplex vírus, az emésztőrendszeri panaszokat okozó poliovírus és a szúnyogok által terjesztett Sindbis vírus szaporodását is (Mouhajir).
EGÉSZSÉGES ZSÍRANYAGCSERÉT TÁMOGATÓ HATÁSA
A dió levele nagy mennyiségű antioxidáns a hatású vegyületet tartalmaz (Widy-Tyszkiewicz).
Az antioxidánsoknak fontos szerepe van a szervezetben keletkező szabadgyökök semlegesítésében, a szervezet egészségének megőrzésében. A szabadgyökök olyan molekulák, amelyek külső elektronpályájukon egy egyedülálló, párosítatlan elektront tartalmaznak, emiatt igen fokozott a reakciókészségük, ezért könnyen reakcióba lépnek más molekulákkal, ezzel megváltoztatják szerkezetüket, funkciójukat. Ha túl sok molekula funkciója változik meg a szervezetben, az betegségek kialakulásához vezethet. A kutatók például jelentős szerepet tulajdonítanak ennek az egyensúly-eltolódásnak a zsíranyagcsere-betegségek (magas koleszterin- és vérzsírszint), az epekőbetegség, a gyulladásos bélbetegségek és a vastagbélrák kialakulásában (Blázovics).
A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a természetes antioxidáns anyagok pótlásával az oxidatív károsodás csökkenthető, ezzel a betegségek kifejlődése késleltethető. (Maxwell)
DIÓLEVÉL A NÉPGYÓGYÁSZATBAN
A hagyományos gyógynövény-terápiában is elsősorban emésztést segítő, salaktalanító, stimuláló hatása miatt alkalmazzák. A kiválasztó szervrendszer (máj, vese) működését fokozza, ezért vértisztítóként, tisztító kúrákhoz alkalmazzák. Használják ezeken kívül vérszegénység, cukorbetegség, gyomorhurut, hasmenés estén is.
Papp János
fitoterapeuta, gyógynövény-alkalmazási szakmérnök
Termékajánló:
