KOMLÓ
A komlót már a honfoglaló őseink is ismerték, a szó eredete török.
HATÓANYAGAI
Keserűanyagok (10%, floroglucin-származék alfa- és béta keserűsavak), 0,3-1% illóolaj, flavonoidok, cserzőanyagok
TÖRTÉNETE
Tudományos neve őrzi, hogy a középkorban „kis farkas”-ként (lupulus) emlegették.
A komlót már a honfoglaló őseink is ismerték, a szó eredete török. Első írásos adatunk egy 1086-bólé származó oklevél, amely „kumlon” alakban említi.
Az ókorban leginkább élelmiszernövényként használták: a friss hajtásait a spárgához hasonlóan fogyasztották.
Tobozait a kenyérsütésben használták fel, mert megakadályozta a kenyér nyúlósodását, így hosszabban eltartható volt.
A sörfőzésben már a IX. században megjelent, mivel rájöttek, hogy gyantája és illóolaja megakadályozza a tej- és vajsavbaktériumok fejlődését, a romlást okozó fehérjéket kicsapja, a kész sör tartósságát és habzóképességét javítja.
ELTERJEDÉSE
Hazánkban is előfordul vadon, főképp liget- és láperdőkben találkozhatunk vele. A nőivarú virágzatokat (tobozokat) augusztus közepétől szeptember közepéig gyűjthetjük. A szedés után gyorsan szárítóba kell helyezni, mert könnyen befülled.
LEÍRÁSA
5-10 méterre felkúszó, évelő, kétlaki növény. Szára az óramutató irányával megegyezően csavarodik. Erős gyöktörzséből minden évben új hajtásokat nevel, amelyek egy méteres magasságban kezdenek elágazni. Tenyeresen 3-5 osztatú, nagy levelei sötétzöldek, apró, merev szőröktől érdes. Termős virágzata 20-60 virágból álló kettős bogas füzér. Elvirágzás után jellegzetes komlótoboz képződik belőle.
A KOMLÓTOBOZ EGÉSZSÉGTÁMOGATÓ HATÁSAIT ALÁTÁMASZTÓ TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉKOK
A bemutatott tudományos vizsgálatok eredményei a komlótobozra általánosan vagy a hivatkozásokban szereplő készítményre vonatkoznak. Bemutatásuk célja, hogy alátámasszák a termékünkben lévő gyógynövény egészségtámogató, a szervezet normál állapotának fenntartását elősegítő hatását.
A NYUGODT, PIHENTETŐ ALVÁST ÉS A KIEGYENSÚLYOZOTT POZITÍV HANGULAT LÉTREJÖTTÉT ELŐSEGÍTŐ HATÁSA
A komló nyugtató hatásáról először a 20. század elején jelentek meg tanulmányok Európában, amikor azt tapasztalták, hogy komlószedőknél sokkal gyakrabban fordul elő fáradékonyság és álmosság, mint más hasonló mezőgazdasági munkát végzők körében. A komlónak ezt a hatását Kínában, Indiában és az észak-amerikai indiánok körében már évszázadokkal ezelőtt felfedezték.
A kutatások szerint a nyugtató hatásért a komló tobozában szárítás alatt megjelenő metilbuténol (2-metil-3-butén-2-ol) felelős (Schiller, Wohlfart).
A metilbuténol koncentrációja a szárítás után is folyamatosan növekszik a komlótobozban, a maximális szintet két éven belül éri el szobahőmérsékleten történő tárolás során. Mivel a metilbuténol egy erősen illékony vegyület, így a kémiai kivonási eljárások során nagyrészt eltűnik a kivonatból, ezért a komló hatását elsősorban szárított tobozából készült teaként vagy por formájú készítményekben lehet élvezni (Hänsel).
A nyugtató, altató hatást alátámasztó klinikai vizsgálatokat a valeriána- és a komlókivonat együttes alkalmazásával végezték. Az egyik ilyen vizsgálatba 184 felnőttet vontak be (átlagéletkoruk 44,3 év volt). A kutatás egy hónapon keresztül tartott, az első eredmények a kezelést megkezdését követő 14. napon jelentkeztek. Azok a páciensek, akik komlókivonatot kaptak, javuló alvási paraméterekről és életminőségről számoltak be, szemben a kontrollcsoporttal, akik csak placebót kaptak. A kutatók a kezelést biztonságosnak ítélték, a betegeknél pedig nem jött vissza az álmatlanság a kezelés végén (Morin).
Egy másik kutatásban a valeriána és a komló kombinációját egy szintetikus nyugtató és altató anyaggal (benzodiazepinnel) hasonlították össze. A kutatók megállapították, hogy a gyógynövények ugyanolyan hatásosak voltak, mind az alvásminőség, mind az életminőség tekintetében, mint a benzodiazepin. A kezelés abbahagyása után a betegek paraméterei mindkét csoportban romlottak, de csak a benzodiazepinnel kezelt betegek esetén figyeltek meg elvonási tüneteket (Schmitz).
A MENOPAUZA TÜNETEINEK (HŐHULLÁMOK, VEREJTÉKEZÉS, NYUGTALANSÁG ÉS INGERLÉKENYSÉG) ENYHÍTÉSÉT TÁMOGATÓ HATÁSA
A komló hatását két jól megtervezett, alapos klinikai kutatásban is vizsgálták menopauzás nők esetében. Az egyik ilyen placebokontrollos, kettős vak vizsgálatban 67 menopauzás nő vett részt, akik 12 héten keresztül kaptak komlókivonatot. A hatás már 6. héten jelentkezett: a komlókivonat hatásosabban csökkentette a menopauzás tüneteket, mint a placebokezelés. A tünetek 6 hét elteltével átlagosan 30, míg 12 hét elteltével 40 százalékkal enyhültek a kezelés során (Heyerick).
A másik kutatás 16 hétig tartott, ebben 36 menopauzás nő vett részt. Ebben a tesztben is két csoportra osztották a kísérleti alanyokat. Az egyik csoport placebót (hatóanyag nélküli készítményt), a másik pedig komlókivonatot kapott, majd anélkül, hogy tudták volna a betegek, nyolc hét elteltével cseréltek kezelésükön. Akiknél először placebót alkalmaztak, majd komlókivonatra váltottak, jelentős javulást értek el a menopauzás tünetek enyhítésében 16 hét elteltével. Azoknál viszont, ahol először komlókivonatot alkalmaztak, majd placebóra váltottak, változatlan vagy romló tünetekről számoltak be a kísérlet végén. A kutatók úgy ítélték meg, hogy a hatásért a komlóban lévő fitoösztrogének felelősek (Erkkola).
A VÉR KOLESZTERINSZINTJÉNEK NORMÁL SZINTEN TARTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ HATÁSA
A komló több módon is befolyásolja a vér koleszterinszintjét. A keserűanyagai fokozzák az epekiáramlást a vékonybélbe. Mivel az epefolyadékkal sok koleszterin is ürül, amely csak részben szívódik vissza az érrendszerbe, ezért összességében csökken a vér koleszterinszintje.
Kísérletesen kimutatták, hogy a komló egyik hatóanyaga (xantohumol) javítja a vérzsírok és a vércukor metabolizmusát (Nozawa).
A komló keserűanyagaiból képződő izohumolok csökkentik a sejtek inzulinrezisztenciáját (Yajima).
A koleszterinháztartás egyensúlyához hozzájárulhat a komlóban lévő xantohumol nevű anyag májvédő, gyulladáscsökkentő hatása is (Dorn).
KOMLÓ A NÉPGYÓGYÁSZATBAN
A komló népgyógyászati alkalmazása is első sorban nyugtató, altató hatására épül. Ezen kívül használják még ingerlékenység, életkorral összefüggő szellemi hanyatlás, figyelemhiányos hiperaktivitás, étvágytalanság és emésztési zavarok esetén, továbbá tejtermelés fokozására.
Papp János
fitoterapeuta, gyógynövény-alkalmazási szakmérnök
Termékajánló:
