ŐSZI MARGITVIRÁG
A növény tudományos neve Tanacetum parthenium, amelynek második tagja görögül „szűzek”-et jelent.
HATÓANYAGAI
Az őszi margitvirágnak eddig legalább 39 összetevőjét azonosították. Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a migrénellenes hatásért kizárólag a nagy mennyiségben jelen lévő szeszkviterpén-laktonok, azon belül is főképp a partenolid a felelősek. Ma már egyéb összetevőket is azonosítottak, amelyek szintén kiválthatják a migrénellenes hatást, ezek a melatonin, valamint egyes zsíroldékony flavonoid glikozidok, mint a tanetin, a kaepferol, az apigenin, és a luteolin-7-glükuronidok. Közel egy százaléknyi illóolajat tartalmaz, amelynek fő összetevői: alfa-pinén, kamfén, limonén, gamma-terpinén, béta-ocimén, linalool, p-cimén, krizantenol, kámfor és krizantenil-acetát.
TÖRTÉNETE
Az őszi margitvirágot az ókori orvosok: Dioszkuridész és Galénosz is használta. Elsősorban menstruációs, szüléssel kapcsolatos problémákra ajánlották.
A növény tudományos neve Tanacetum parthenium, amelynek második tagja görögül „szűzek”-et jelent.
A középkorban előszeretettel ültették a házak köré, mert úgy gondolták, hogy a levegő megtisztításával távol tartja a maláriát.
Főzetét maláriás láz csillapítására is használták, erre utal angol neve, a „feverfew”, ami lázcsillapítót jelent.
Ételek fűszerezésére is használják, erre utalnak szinonim nevei is: bécsi tárkony, indai tárkony, karácsonyi morzsika.
A középkorban búskomorságra (depresszióra) is ajánlották, amit néhány modern klinikai vizsgálatnak sikerült megerősítenie.
ELTERJEDÉSE
A Balkán-félszigetről származik. Európában mindenütt dísznövényként ültetik, számos fajtája ismert. Magyarországon gyakran kivadulva is találkozhatunk vele.
LEÍRÁSA
50–70 cm magasra növő évelő növény. Szára sűrűn elágazó, alsó részén elfásodik. Levelei tojásdadok, sárgászöld színűek, csipkés szélűek, szőrösek, szárnyasan összetettek. Fészekvirágzatai nyáron jelennek meg, fehér sziromlevelekkel és sárga belső résszel.
AZ ŐSZI MARGITVIRÁG FEJ ELLAZULÁSÁT TÁMOGATÓ HATÁSA
Az őszi margitvirág hatóanyagi kísérleti körülmények között simaizom lazító hatásúak voltak, hatásuk a koncentráció függvényében volt enyhébb vagy erősebb (Hay).
Számos kísérletben igazolták az őszi margitvirág gyulladáscsökkentő hatását. A kutatások szerint az őszi margitvirág hatóanyagai a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekhez hasonlóan a COX-2 nevű gyulladást közvetlenül kiváltó enzimet gátolják, de emellett más gyulladásserkentő anyagok képződését is akadályozzák (Hwang, Makheja, Collier). A kutatók az őszi margitvirágban nagy mennyiségben jelen lévő partenolidot tartják a fő gyulladáscsökkentő összetevőnek. Egy kutatásban azonban kimutatták, hogy a partenolidot nem tartalmazó őszimargitvirág-kivonat is gyulladáscsökkentő hatású volt és ugyanúgy képes volt gátolni a gyulladást elősegítő enzimeket, citokineket és prosztaglandinokat (Sur).
Az őszi margitvirággal 1985-ben végezték az első embereken végzett vizsgálatot, amelyet a Britt Orvosi Folyóiratban tettek közzé. A vizsgálatban tizenhét beteg vett részt, akik korábban naponta fogyasztottak friss őszi margitvirág levelet a migrén megelőzésére. A résztvevőket két csoportra osztották: nyolcan őszi margitvirágport kaptak, kilencen pedig placebót (vagyis hatóanyagmentes készítményt). Azoknál, akik placebót kaptak, jelentősen megnőtt a fejfájás, az émelygés, valamint a hányás gyakorisága és súlyossága a kezelés első hónapjaiban. Az őszi margitvirág kapszulákat fogyasztó csoportban nem történt változás sem a migrénes tünetek gyakoriságában, sem azok súlyosságában. Ez kutatás bizonyította először, hogy a folyamatosan szedett őszi margitvirág por megelőzi a migrénes rohamokat (Johnson).
A neves Lancet folyóiratban 1988-ban jelent meg annak a klinikai vizsgálatnak az eredménye, amely szintén alátámasztotta az őszi margitvirág migrénellenes hatását. Ebben a vizsgálatban 72-en vettek részt, egy részük őszi margitvirág kapszulát, a másik felük pedig placebót kapott négy hónapon keresztül. Négy hónap elteltével a két csoport között kicserélték a készítményeket, így a korábban placebót szedő személyek kapták az őszi margitvirágot. Az őszi margitvirágot szedőknél jelentősen csökkent a migrénes rohamok száma, erőssége és gyakorisága, valamint hányás is sokkal ritkábban fordult elő. Jelentős mellékhatások nem fordultak elő a nyolc hónapos kísérlet alatt (Murphy).
Izraeli kutatók négy hónapon keresztül vizsgálták az őszi margitvirág hatását ötvenhét betegen, akiket két csoportra osztottak. Az első két hónapban mindkét csoport őszi margitvirággal kezeltek migrén ellen. A harmadik hónapban a csoport egyik fele továbbra is őszi margitvirágot kapott kezelésként, viszont a másik csak placebót. A negyedikben pedig megfordították a két csoport kezelését. Természetesen résztvevők nem tudták, hogy éppen milyen kezelésben részesültek. Az eredmények azt mutatták, hogy az őszi margitvirág jelentősen csökkentette a fájdalom intenzitását a placebo-kezeléshez képest. Ezenkívül erőteljes csökkenést figyeltek meg a migrénes rohamokhoz általában kapcsolódó tipikus tünetek, mint például a hányás, hányinger, zajérzékenység és fényérzékenység tekintetében. Amint placebóval helyettesítették az őszi margitvirágot a kezelt betegeknél, egyből a fájdalom intenzitásának fokozódását, valamint az egyéb tünetek súlyosbodását észlelték. Ezzel szemben a korábban placebót kapó személyeknél, az őszi margitvirág kezelés hatására csökkent a fejfájás intenzitása, valamint a kapcsolódó tünetek súlyossága (Palevitch).
Egy Németországban végzett kutatás alátámasztotta azt a korábbi megfigyelést, hogy az őszi margitvirág azoknál bizonyul hatásosabbnak, akiknél korábban gyakrabban (havonta legalább négy alkalommal) fordult elő migrénes fejfájás (Pfaffenrath).
Az őszi margitvirág kombinációs készítményekben is hatásosan csökkentette a migrénes fejfájás előfordulását. Az őszi margitvirágot magnéziummal és Q10-koenzimmel együtt alkalmazták. A készítmény jelentősen csökkentette a migrénes fejfájással járó napok számát a résztvevőknél, akik korábban legalább havi 2 migrénes rohamról számoltak be. A résztvevőknek korábban átlagosan 4,9-szer volt migrénes fejfájásuk havonta, a három hónapos kezelés végén pedig csak átlagosan 1,3-szor. A betegek 75 százalékánál legalább felére csökkent a migrénes napok száma. A szorongásos és depressziós tüneteket tapasztalók száma is sokkal kevesebb lett. A kiinduláskori 62 százalékról 35 százalékra csökkent a depressziós, míg 52 százalékról 30 százalékra csökkent a szorongásos tünetek aránya (Guilbot).
Az őszi margitvirág hatását gyerekeken is vizsgálták egy kombinációs készítményben, amely egy másik gyógynövényt (Andrographis paniculata), valamint B2-vitamint és Q10-koenzimet is tartalmazott. A migrén a gyermekkori krónikus fájdalom egyik legelterjedtebb megnyilvánulása. A rendelkezésre álló kezelések sokasága ellenére a szülők gyakran aggódnak a gyógyszeres terápiák miatt, és sokszor a gyermekorvosok sem írják fel szívesen őket. Ezért egyre nagyobb az érdeklődés a gyerekek esetében is a visszatérő migrénes fejfájások kezelésére használt természetes készítmények iránt. Az olaszországi kutatásban 91-gyerek vett részt, akik 16 héten keresztül kapták a készítményt. Az eredményeket 16 hét elteltével, illetve a 20. és a 32. héten is értékelték. A vizsgált készítmény több mint felére csökkentette a fejfájás gyakoriságát és a migrénes rohamok számát a kezelési időszak alatt, de a hatás a kezelés vége után is megmaradt (Moscano).
A TERMÉKBEN LÉVŐ GYÓGYNÖVÉNYEK EGÉSZSÉGES EMÉSZTÉST TÁMOGATÓ HATÁSA
Az őszi margitvirágban nagy mennyiségben jelenlévő szeszkviterpén-laktonok keserű ízűek. Amikor a nyelven és a száj nyálkahártyán elhelyezkedő ízérző receptorok keserű ízt érzékelnek, a bolygóidegen (nervus vagus) keresztül reflexesen fokozzák a nyál-, a gyomornedv-, hasnyál- és epeelválasztást, összehúzódásra késztetik az epehólyagot. A keserűanyagok emellett fokozzák a bélperisztaltikát is. A javuló emésztés hatására jobban szívódnak fel a vitaminok és az ásványi anyagok is, emellett nem jelentkezik az étkezések utáni fáradtság, tompaság.
Papp János
fitoterapeuta, gyógynövény-alkalmazási szakmérnök
Termékajánló:
