GINKGO
Már a középkorban adtak ki olyan kínai orvosi könyvet, amelyben a páfrányfenyőt az „agy jótevőjének” nevezik.
HATÓANYAGAI
Flavonoidok (flavon- és flavanol-glikozidok, biflavonoidok), terépnlakton (diterpének, ginkgolidok, szeszkviterpének, bilobalid), triterpének, szerves savak
TÖRTÉNETE
Nagyon ősi faj, 50-60 millió évvel ezelőtt alakult ki, de közeli rokonai már 270 millió évvel ezelőtt életek a földön. Ma az egyetlen élő képviselője a páfrányfenyők törzsének.
Már a középkorban adtak ki olyan kínai orvosi könyvet, amelyben a páfrányfenyőt az „agy jótevőjének” nevezik.
Kőrösi Csoma Sándor 1835-ben kiadott könyvében azt írja róla a tibeti hagyományos gyógyításban betöltött szerepéről: „összehúzó hatású, légzőszervi panaszok, vérhas, emésztési zavarok és szédülés kezelésére használják.”
ELTERJEDÉSE
Kína Szecsuán tartományában őshonos, onnan terjedt el dísznövényként az egész világban. Magyarországon kastélyparkokban találkozhatunk idősebb példányaival.
LEÍRÁSA
25-30 méteresre növő kétlaki fa. A fiatal fa ágai hegyes szögben nőnek felfelé, csak később terülnek szét. A rövid hajtásokon 3-5-ös csomókban fejlődnek 10 cm hosszú, halfarokra emlékeztető alakú levelei. A villás erezetű levelek hosszú szárúak, puhák, ősszel élénksárgává színeződnek. A nőivaú egyedek termésének húsos magköpenye érkés közben aranysárga színű lesz, eközben nagy mennyiségű vajsav keletkezik benne, ezért kellemetlen szagú.
A GINKGOLEVÉL EGÉSZSÉGTÁMOGATÓ HATÁSAIT ALÁTÁMASZTÓ TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉKOK
A bemutatott tudományos vizsgálatok eredményei a ginkgolevélre általánosan vagy a hivatkozásokban szereplő készítményre vonatkoznak. Bemutatásuk célja, hogy alátámasszák a termékünkben lévő gyógynövény egészségtámogató, a szervezet normál állapotának fenntartását elősegítő hatását.
AZ IDŐSKORI SZELLEMI KÉPESSÉGEK MEGŐRZÉSÉT TÁMOGATÓ HATÁSA
A ginkgóval, vagyis a páfrányfenyővel több tucat klinikai vizsgálatot végeztek a szellemi képességek megőrzésével kapcsolatban, ezekből mutatunk be néhányat az alábbiakban:
Egy egyiptomi kutatásban egy randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot (RCT) végeztek annak megállapítására, hogy a ginkgokivonat milyen hatással van a szellemi funkciókra memóriazavarral küzdő betegek esetén (a kapott készítmény a ginkgo mellett méhpemőt és ginszenget is tartalmazott). Az RCT vizsgálatok lényege, hogy a kutatók mindent megtesznek azért, hogy a hatás egyértelműen a vizsgált anyagra legyen visszavezethető, ezért a betegeket véletlenszerűen (randomizáltan) választják ki, továbbá sem a betegek, sem az orvosok nem tudják a vizsgálat végéig, hogy ki kapta a hatásosnak gondolt gyógyszert/gyógynövényt, illetve ki a hatóanyag nélküli készítményt. Ez utóbbit, vagyis a placebót pedig azért adják a vizsgált személyek egy részének, mivel már a kezelés tudata is jelentős változást hozhat a betegek állapotában, így ennek mértékét külön is mérni kell. Az egyiptomi kutatásban 66 olyan 50 és 80 év közötti személy vett részt, akiknél korábban enyhe szellemi károsodást állapítottak meg koruk miatt, de még nem jelentkeztek a demencia tünetei. A vizsgált személyeknek a kutatás elején és négy héttel később, a végén is ki kellett tölteniük egy szellemi állapotot mérő gyors tesztet (MMSE). Az eredmények kiértékelése után a kutatók megállapították, hogy a ginkgót szedők MMSE-pontszáma jelentősen javult azokhoz képest, akik placebót kaptak (Yakoot).
Német kutatók vezetésével nagyszabású kutatást végeztek Fehéroroszországban, Moldovában és Oroszországban 410 személy bevonásával, akik demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedtek. A vizsgálatban résztvevők mindegyike idősebb volt 50 évesnél és nem volt egyéb súlyos betegségük (pl. depresszió, jelentős szív-, vese- vagy májbetegség stb.). A vizsgálat előtt 8 héttel minden résztvevőnek be kellett fejeznie a korábban demenciára vagy Alzheimer-kórra felírt gyógyszerének szedését. A résztvevőket ezután véletlenszerűen osztották két csoportra úgy, hogy mindkét csoportban nagyjából azonos tüneteket mutató személyek legyenek. Az egyik felük ginkgokivonatot, másik felük placebot kapott minden reggel. Az értékelést 12 és 24 hét elteltével végezték el. A ginkgót szedő csoport tagjainál a különböző vizsgálati módszerek alapján 43-57 százalékban mértek javulást, míg a placebo csoportban csak 23-39 százalékban. Az eredmények alapján a kutatók arra következtetésre jutottak, hogy a ginkgokivonat hatásos a demencia kezelésében, valamint szellemi teljesítmény és a neuropszichiátriai tünetek javításában (Herrschaft).
Az előzőhöz hasonló méretű és minőségű kutatást végeztek Ukrajnában is a ginkgokivonattal. Ebben is ötven év feletti demenciában és Alzheimer-kórban szenvedő betegek vettek részt, összesen 400-an. A vizsgálat végén itt is jelentős javulást mértek a ginkgót szedő betegeknél a placebót szedő személyekhez képest. A kutatók itt is arra a megállapításra jutottak, hogy a ginkgókivonat hatásos és biztonságos a vizsgált betegségek kezelésében (Napryeyenko).
Kínai kutatók nyolc jó minőségű klinikai kutatást összegeztek a ginkgokivonatok Alzheimer-kór tüneteire gyakorolt hatásáról. Ezeket a vizsgálatokat 1950-től 2013-ig végezték a ginkgolevéllel kapcsolatban. A kutatások összegzése megállapította, hogy a ginkgokivonat bizonyítottan előnyös a szellemi képességek megőrzése, a mindennapi élet ellátásához szükséges feladatok és az idegrendszeri károsodás súlyosbodásának csökkentése terén (Yang).
Németországban, az Osnabruecki Egyetemen egészséges 45 és 65 év közötti, középfokú végzettséggel rendelkező személyeken vizsgálták a ginkgokivonat hatását. Ebben a RCT-vizsgálatban 188-an vettek részt, mindannyian lelkileg és testileg is egészségesek voltak, nem volt többek között szorongásuk, szív- és érrendszeri betegségük vagy cukorbetegségük. A vizsgált személyek hat hétig szedték a ginkgokivonatot (a kontroll csoportban a placebót). A kutatás végén több szempont szerint is értékelték az állapotjavulást. A kutatók megállapították, hogy a memóriából történő késleltetett visszahívás terén a ginkgót kapó személyek javulást értek el (Kaschel).
Az Egyesület Államokban egy olyan RCT vizsgálatot végeztek, amelyben 262-en vettek részt, akik mindannyian legalább 60 évesek voltak és nem szenvedtek demenciában. A vizsgálat hét hétig tartott, az elején és a végén is különböző memória- és intelligenciatesztek végeztettek el a kutatásban részt vevő személyekkel. Ezekben a ginkgokivonatot szedők jobb eredményeket értek el, mint a placebót kapók. A páfrányfenyőt szedők maguk is úgy tapasztalták, hogy javult az emlékezési képességük (Mix).
A londoni Whittington kórházban végezték azt a kutatást, amelyben 31-en vettek részt (mind 50 év felettiek). Mindannyiujknál enyhe vagy közepesen súlyos memóriazavart állapítottak meg korábban az orvosok, de ennek kialakulására nem volt magyarázatuk. A RCT-vizsgálatban hat hónapig szedték a betegek a ginkgokivonatot vagy a placebot. A ginkgót kapók a vizsgálat végén javulást mutattak a számjegymásolási és az osztályozási feladatoknál, míg a placebot szedőknél semmilyen téren nem mértek javulást (Rai).
A NORMÁL AGYI ÉS PERIFERIÁLIS VÉRKERINGÉST TÁMOGATÓ HATÁSA
A ginkgo hatóanyagai gátolják a vérlemezkék összetapadását serkenő anyagot (PAF), ezzel megakadályozzák vérrögök képződését. A hatás 2-3 hét folyamatos ginkgolevél-fogyasztás után alakul ki (Aruna).
A ginkgo levelének hatóanyagai javítják a központi idegrendszer és a perifériás érrendszer állapotát. Javítják az egész test hajszálereiben a véráramlást, különös tekintettel a központi idegrendszere, a szemekre, a fülekre és a végtagokra. A ginkgo a kutatások szerint úgy éri el a hatást, hogy csökkenti a vér viszkozitását és befolyásolja az erek simaizmait. A hatóanyagok egyszerre lazítják el a görcsösen összehúzódó ereket és húzzák össze a rendellenesen kitágultakat (Campos).
Bizonyos bizonyítékok azt mutatják, hogy a ginkgo amellett, hogy csökkenti a vérlemezkék összetapadását és javítja a keringést, kardioprotektív (szívvédő) hatású is (Deng).
Állatkísérletekből származó bizonyítékok azt mutatják, hogy a ginkgo enyhítheti az iszkémia (csökkent vérellátás), majd a reperfúzió (helyreálló véráramlás) által kiváltott szívritumuszavart (aritmiát) és egyéb szívsérüléseket (Hao, Baliutyte, Koltai, Guillon).
Egy nagy felmérésen alapuló tanulmány azt mutatja, hogy a ginkgolevél-kivonat 4-10 hónapon keresztül történő fogyasztása javíthatja az életminőséget, a hangulatot, az alvást és az idősek éberségét (Cockle, Trick).
A JÓ HALLÁST ÉS LÁTÁST TÁMOGATÓ HATÁSA
Egy franciaországi kutatásban 103 fülzúgástól szenvedő beteg vett részt. A betegeket itt is két csoportra osztották az egyik felük ginkgokivonatot a másik felük placebót kapott. A ginkgót kapó csoportban valamennyi beteg állapota javult a 13 hónapos kezelés végén (Meyer).
Az előbbinél összetettebb vizsgálatban szintén a ginkgo kivonatának krónikus fülzúgásra gyakorolt hatását vizsgálták, szintén placebokontroll mellett. Ebben hatvan fő vett részt, akik 10 napon keresztül infúzióban kapták a ginkgokivonatot vagy a placebót, majd 12 héten keresztül kapszula formájában kapták ugyanezt. Az eredményeket 4, 8 és 12 hét elteltével is értékelték és minden esetben a ginkokivonatot szedő csoportban csökkent jobban a fülzúgás mértéke. A ginkgo-csoportban emellett kisebb volt a halláscsökkenés és szubjektíven is jobbnak értékelték a kezelést (Morgenstern).
A ginkgolevél nagy mennyiségű flavonoid hatóanyagot tartalmaz, amelyek antioxidáns hatásuknál fogva képesek megkötni a sejtkárosító szabadgyököket (Kose).
A ginkgo flavonoidjai megvédik az idegsejteket és a retinát az oxidatív stressztől (Oken, Kudolo).
A levélben lévő terpénlaktonok védik az idegsejteket és más szöveteket az oxidatív károsodástól és megakadályozzák a szövetdegeneráció előrehaladását a demenciában és más betegségekben szenvedő betegeknél (Oberpichler).
TOVÁBBI KUTATÁSOK
Egy klinikai kutatás szerint egy ginkgo kivonatot tartalmazó készítmény 4 hetes alkalmazás során eredményesen csökkentette a szorongás tüneteit szemben a placebo készítménnyel. Négy hét kezelés után a készítményből napi 480 mg-ot fogyasztva a betegek 44%-ánál minimum 50%-kal csökkent a szorongás, 240 mg adagot alkalmazva a betegek 39%-ánál (Woelk, Zhang).
Egy randomizált, placebo-kontrollos vizsgálatban 80 mg ginkgolevél-kivonat napi kétszer, illetve 40 mg napi háromszor hatásosnak bizonyult egyes premenstruációs szindrómával összefüggő tünetek (mellfeszülés, pszichológiai és fizikai tünetek) enyhítésében. A készítmény alkalmazását a ciklus 16. napján kezdték és a következő ciklus 5. napjáig folytatták (Tamborini, Ozgoli).
GINKGO A NÉPGYÓGYÁSZATBAN
A ginkgót a népgyógyászatban rendkívül széleskörűen alkalmazzák. Használják fejfájásra, szédülésre, fülzúgásra, koncentrációs zavarokra, hangulatingadozások esetén. Alkalmazzák ezen kívül érelmeszesedésre, merevedési zavarokra, szívproblémákra, makula degeneráció kezelésére, figyelemhiányos-hiperaktivitási rendellenesség esetén. Szintén használják diabéteszes retinopátia, premenstruációs szindróma kezelésére, az öregedés lassítására, a máj és az epehólyag működésének javítására, továbbá asztma, allergia és hörghurut kezelésére.
Papp János
fitoterapeuta, gyógynövény-alkalmazási szakmérnök
Termékajánló:
