A Weleda és a Waldorf
Az Antropozófia két jelentős kezdeményezése együtt indult és együtt fejlődik, megtartva elindítóinak szellemiségét.
A Weleda az ápolásban, a gyógyításban az orvosok, betegek, vevők elvárásainak megfelelően - éppen úgy, mint a „Waldorf" a pedagógiában - mindig az egész embert veszi figyelembe: magával hozott adottságait, fejlődését, élettörténetét, szociális helyzetét, erényeit és gyengeségeit, testi-, lelki-, szellemi képességeit, a gyógyítással szembeni elvárásait. Mindezekre tekintettel választja ki - mindkét steineri kezdeményezés egyaránt - az egyénre szabott segítség módját.
Az Antropozófia két jelentős kezdeményezése együtt indult és együtt fejlődik, megtartva elindítóinak szellemiségét. (dr. Ita Wegman, és Rudolf Steiner)
Nemcsak a jelenlegi kor történései, de érdekes módon korábbi korok tanítása is erősíti ezt a párhuzamot. Az európai bölcsesség sokkalta korábbi letéteményesei, a latin-római kultúra hordozói is párhuzamban látták a nevelés és a gyógyítás feladatát. Ezért hívták, és hívjuk máig orvosainkat „doctor"-nak, azaz tanítónak, mesternek.
Mit takar a WELEDA név?
A kérdés rövid megválaszolása sem egyszerű. Még ebben az esetben is a történeti múltba vagyunk kénytelenek visszanyúlni ahhoz, hogy ezt a nevet, fogalmat megérthessük.
A Római Kor kultúrájából származó emlékek utalnak arra először, ki is WELEDA. A Róma közelében épült antik templom emlékművén olvasható epigramm már említi. Akár csak a római költő, Tacitus. Nála „VELEDA" a „valóságot mondó" prófétanő, akinek tanácsát a Germán törzsek nagy csaták előtt kikérik. Köln-ben máig létezik a Veledastraße. A prófétanő tanácsainak köszönhetően ugyanis az akkor még római kolónia (Colonia Agripinna) megmenekült a rombolástól. René Chateubriand (1768-1848) kilenc druida papnőt mutat be, akik a Breton partok előtt fekvő kis szigeten (Ile de Sein) egy kelta gyógyító helyen éltek és hatottak. A legidősebb druida-kelta papnő neve itt WELEDA. Az író Eduard Schuré (1841-1929) egyik drámája középpontjában szintén egy „WELEDA" áll (La druidesse: »A Druidák«).
Állítólag a névadó Rudolf Steiner volt. Ő is részt vett azon a gyűlésen, ahol arról kellett dönteni, hogy mi is legyen az egyre fejlődő, akkor még kis laboratóriumként működő üzemecske neve. Steiner csak ült mosolyogva, elgondolkodva, és hallgatta a bölcs hozzászólásokat az egyre elhúzódóbb ülésen. Ceruzáját jegyzettömbje felett tartva rajzolgatott a levegőbe, majd egyszer a papírra is vetett egy hullámvonalat.
- Welle da (Ez hullám) - mondta egyszerre hangosan -, ez egy régi gyógyító papnő neve nem?
***
részletek Dr. Jakab Tibor írásából.
